DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Tisztelt Képviselõtársaim! Nem akarom húzni az idõt, mert sokszor vitattuk már ezt a problémát, és úgy tûnik, hogy egyes képviselõk között nem sok közeledést lehet ezen a területen látni.
Én egyetlenegy új motívumra hívnám fel a figyelmet, ez pedig a következõ: amit Orosz Sándor képviselõtársam elmondott, nagyon jól hangzik, de hadd hozzam nyilvánosságra a legújabb adatokat arra vonatkozólag, hogy azokban a privatizációs esetekben, ahol termelõszövetkezetek tulajdonhoz jutottak, akár 25 százalékhoz, akár többségi tulajdonhoz, ezeknek a vállalkozásoknak a sorsa hogyan alakult a késõbbiekben.
Nos, a Privatizációs Kutató Intézet tegnap hozzám küldött listája alapján több mint 35 privatizációs tranzakció van. Ahol szövetkezeti tulajdonszerzés történt élelmiszer-ipari vállalkozásoknál, ott a továbbadás egy-másfél éven belül megtörtént. Tehát a termelõszövetkezetek kedvezményes formában hozzájutottak az üzletrészhez, utána továbbadták készpénzért valamilyen más befektetõi társaságnak. Ilyen például a Zalatej ügye, ilyen például a cukor, az "ötök" ügye - és sorolhatnék még más esetet is.
Valószínûleg ez a két cég - akár a Gemencrõl, akár a Ringáról van szó -, rendkívül vonzó ilyen szempontból, késõbb ezt a tulajdont készpénzért lehet értékesíteni. Azt hiszem, hogy miután itt ebben nem kisemberek vannak..., a Ringa Húsipari Rt. ingyenes vagyonszerzési célból létrejött Arrabona Pig szövetkezetnek kistermelõ részvényese vagy üzletrész-tulajdonosa egyetlenegy sincs, de van közötte több... - ha jól tudom többségben termelõszövetkezeti vezetõk léptek be ebbe az Arrabona Pig Szövetkezetbe, illetve néhány környékbeli nagy sertéstermelõ kft., köztük osztrákok és olaszok is. Mindenki van benne, csak kistermelõ nincs, tehát úgy gondolom, hogy a Ringa Húsipari Rt. esetében, ahol mintegy 1200 beszállító van, miért pontosan ennek az 51 személynek vagy személy által létrejött szövetkezetnek lesz meg az a lehetõsége, hogy mintegy 2,5 milliárd forintnak megfelelõ eszközértékû eszközt ingyenesen megszerezzen.
Azt hiszem, hogy alkotmányossági aggályokat ez mindenképp felvetne. A másik dolog pedig az, hogy teljesen érthetetlen a szövetkezeti közös oszthatatlan tulajdonról beszélni. Úgy tudom, magántulajdon van, amit mûködtethetnek szövetkezeti formában, meg van köztulajdon, állami tulajdon. A szöveg egyértelmûen fel nem osztható szövetkezeti tulajdonról beszél, ami nem létezik; az magántulajdon, és aki azt megkapja ingyen, utána szabad döntése alapján ezzel a tulajdonnal úgy rendelkezik ahogy akar - az magántulajdon. Az, hogy fel nem osztható: volt a múltban egy ilyen fogalom, volt szövetkezeti közös tulajdon a szocialista gazdaságban. Ma már nincs ilyen, tehát ebbõl adódóan is értelmetlen ez a megfogalmazás.
Többször elmondtam, tisztelt képviselõtársam, hogy egyébként meg közgazdaságilag anakronisztikus az, amit önök itt kérnek. Nem véletlen, hogy nemcsak az alkotmányügyi bizottság utasította el ezt a módosító indítványt, hanem a gazdasági bizottság is. A gazdasági bizottság gazdasági szempontok, közgazdasági megítélés alapján véli úgy, hogy nem szerencsés állami vagy bármilyen más vagyont, amit egyébként versenyszférában mûködtetnek, szövetkezeti tulajdonba adni, mert valószínûleg versenyképessége hosszú távon nem marad meg, pontosan azáltal, hogy oda más befektetõ nem tud belépni, még akkor sem, ha esetleg tõkeemelés céljából pénzügyi befektetõre van szüksége az adott társaságnak.
A múltkor is elmondtam, ennél sokkal jobb forma, hogyha egy társaság, ami lehet részvénytársaság vagy kft., bizonyos részt a termelõk, amelyet ingyenesen megszereznek, beapportálnak egy nyílt részvénytársaságba, ahová mások is invesztálni tudnak. Ebbõl a szövegértelmezésbõl ez nem derül ki, és nem véletlen, és szeretném tolmácsolni kapuvári egyéni képviselõként is azt az aggodalmat, amit a kapuvári Ringa Húsüzem szakszervezete továbbított felém: az ott dolgozó munkások úgy érzik, hogy az általuk létrehozott értékbõl semmiféle részesedés ezáltal számukra nem lesz elérhetõ, márpedig a korábbi privatizációk során a dolgozóknak és a menedzsmentnek is bizonyos vagyon törvény által biztosított volt vagy ingyenesen, vagy kedvezményes formában.
Azt gondoljuk, hogy ez nem megfelelõ forma arra, hogy ezen vállalatokat így ingyenes vagyonátadással meghatározott, már elõre létrehozott szövetkezetek tulajdonába apportáljuk. Ezért a Magyar Demokrata Néppárt, amennyiben a parlament mégis elfogadná ezt a módosító indítványt, Alkotmánybírósághoz fog fordulni, ebbéli aggályát az Alkotmánybírósággal megosztva.
(18.30)
Biztos abban, hogy nemcsak mi véljük alkotmányellenesnek ezt a lépést, hanem az arra illetékes Alkotmánybíróság is ezen a véleményen lesz. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)