DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Azt gondolom egyébként, hogy lehet a vidámságnak nagyon sok tárgya, de ebben az esetben mégiscsak a parlamentáris demokrácia egyes intézményeinek egymáshoz való viszonyáról is szó van, akárhogy is próbáljuk magunkban ezt most elfelejteni.
A következõ javaslatom az ajánlás 26. pontjában található. Itt a korábbi változathoz képest egy enyhe módosítást tettem be, tehát elfogadom a köztársasági elnök úr észrevételei 6. pontjának azt az indoklását, hogy a vonatkozó házszabály-módosítás nélkül ez a törvény félõ, hogy bizonyos kritikus helyzetekben félrecsúszhat, egyes kritikus esetekben esetleg csorbát szenvedhet éppen az érintett képviselõ jogának az érvényesítése.
Ezért azt gondolom, hogy egy olyan törvénynél, ami sarkalatos törvény, az anyagi és az eljárási szabályok nem választhatók szét olyan mértékben, mint azt a civilisztikában vagy a büntetõjogban szokás megtenni. Csak a választójogi törvényre gondolok, de akár a mentelmi jog szabályozására is, ahol az eljárási szabályok szintén részben beemelõdnek a törvénybe, másrészt az anyagi szabály csak úgy mûködik, ha erre vonatkozóan azt a Házszabályon is végigvezetik.
Ezért azt javaslom, hogy a Házszabály módosításával egyidejûleg lépjen hatályba a törvény, de éppen amiatt, hogy magam is nagyon fontosnak tartom ennek a törvénynek a megszületését ebben a parlamenti ciklusban, javaslom viszont, hogy legkésõbb a kihirdetéstõl számított kilencven napon belül hatályba lépjen. Tehát ha az Országgyûlés nem képes arra, hogy kilencven nap alatt a Házszabály vonatkozó módosításait végigvigye, ebben az esetben el kell hogy viselje annak következményét, hogy ez a törvény hatályba lépjen. Ez azért is fontos lenne, mert a Házszabály vonatkozó érintett módosítása garantálhatná azt, hogy semmiféle félreértés ne lehessen, hiszen például majd föl kell állítani egy vizsgálóbizottságot a törvény szerint, ami háromtagú lesz. A háromtagú bizottságnál esetleg majd fölmerülhet az a probléma, hogy az érintett képviselõ úgy érzi, hogy ez túlságosan egyoldalúra sikeredett, tehát nincs garantálva az, hogy legyen benne ellenzéki is, meg kormánypárti is.
(19.30)
Hasonlóképpen - bár a mentelmi jog analógiájára lehet érvényesíteni a képviselõ meghallgatását, de - az összeférhetetlenség esetében, amikor is a parlamenti szavazás pillanatától a mandátum megszûnik, mégiscsak erõteljesebb garanciákra volna szükség. Ebben az esetben például elképzelhetõ, hogy a képviselõ jelenléte ne csak meghallgatásszerûen érvényesüljön, hanem az eljárás minden fázisában akár a teljes jelenlétét is biztosítani lehet mind a vizsgálóbizottság, mind az összeférhetetlenségi bizottság plenáris ülése elõtt.
Egy kicsit sikamlósabb területre tévedve nekem hasonlóképpen az a véleményem - és ilyen szemponból megint csak közvetve bár, de a köztársasági elnök úr levelének a szemléletét is próbáltam érvényesíteni -: abban az esetben, ha az Országgyûlés egy adott törvény esetében észleli, hogy alkotmányerejû szabályozást is be kell vinni, akkor azt gondolom, hogy az a moratórium, ami az alkotmányozásra szolgál, az Országgyûlést nem menti fel az alól, hogy a szükséges alkotmánymódosítást végigvigye. Pontosan arról van szó, hogy ha a mentelmi jog esetében kétharmados szavazat szükséges, akkor bizony az összeférhetetlenség esetében sem ártana - az esetek többségében - kétharmados módosítás. Itt nyilvánvalóan alkotmányt kellene módosítani. Ezt a mostani helyzetben a nagy többség lehetetlennek látta. Szerintem nem lett volna lehetetlen, de ez végül is nem kapott támogatást.
Végül az elõterjesztés eredeti megfogalmazását - megint csak a köztársasági elnök úr észrevételére is támaszkodva - próbálom visszaállítani abban a módosító javaslatomban, amelyben a gazdasági összeférhetetlenségre nézve a törvény hatálybalépésétõl tartanám tiltandónak az egyéb összeférhetetlenségi esetek létesítését. Ezt egyébként a bizottság egyharmada támogatta nálunk.
Hozzáteszem azt is, hogy a mostani szabályozás szerint - amely a politikai kompromisszum eredménye -, aki '94-ben gazdasági pozícióval rendelkezett, az megtarthatja a tisztségét, aki viszont utána szerezte, az nem tarthatja meg. Ez egy nagyon furcsa helyzetet fog eredményezni. Amikor a választók valakit megválasztottak, egyébként tudták, hogy milyen állami tisztségeket tölt be, ennek ellenére azokra a képviselõkre is morális nyomás fog nehezedni. Bizony közeledvén a választások, könnyen elõfordulhat, hogy esetleg az egzisztenciát választja a választásokig való bizonytalan képviselõi egzisztencia helyett. Ekkor pedig az is bekövetkezhet - és a törvény részleteiben, a módosító indítványokban ez is tettenérhetõ volt -, hogy a törvénynek lesz egy közvetett hatása, amely képviselõk lemondásával járhat. Ez a parlamenti erõviszonyok megváltoztatását is eredményezheti. Szerettem volna, ha az ilyenfajta üzenetet kivesszük ebbõl a törvénybõl.
Még egyszer mondom, ezért az elõterjesztõ eredeti javaslatát emeltem vissza a gazdasági összeférhetetlenség hatálybalépésére vonatkozóan. Azt gondolom, a köztársasági elnök levele után lett volna mód ezt a politikai kompromisszumot is újraértelmezni a korábbi törvényjavaslatnak megfelelõen.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)