DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Engedje meg, hogy õszinte csodálatomat fejezzem ki ön iránt. Népjóléti miniszterrel szemben ezt ritkán tettem az elmúlt idõben. Mégis csodálom önt, mert újra és újra megpróbálja védeni a védhetetlent. Ráadásul önként megy a vérpadra, amit utoljára csak francia arisztokratától láttunk a történelemben.
Ugyanis az egészségügyi dolgozók béremelésérõl bármit lehet mondani, feltéve, hogy minden egészségügyi dolgozó süket és vak, és nem hallotta az ön szavait. Azt mondja, hogy megvan a 18 százalékos béremelés fedezete. Ez a vita néhány hete egyszer már lezajlott itt; kiderült, azon az áron, hogy a dologi kiadásokon fogjuk megspórolni, tehát a gyógyszeren, a kötszeren, a betegek élelmezésén.
A másik: hogy márciusban sor kerül rá. Dobogókõn három napja egy tanácskozáson - ahol ott volt a Népjóléti Minisztérium képviseletében Lépes Péter gyógyító-megelõzésért felelõs helyettes államtitkár is - az hangzott el, hogy a kórházak 5,53 százalékkal, tehát alig több mint 5,5 százalékkal kaptak több pénzt az idén, mint tavaly. Most felejtsük el az inflációt, de ebbõl az 5,5-bõl hogy lesz 18?
Továbbá a kasszák egyenlõtlenségérõl azt hallottuk, hogy vannak gondok. Vannak bizony, mert például az iskolaorvosi kassza nominális értékben kevesebb pénzt kap, mint tavaly. A támadó tbc idején a tüdõgondozók mindössze 3 százalék nominális béremelést kaptak. S mindezek okaként nem lehet azt mondani, hogy nem szüntettek meg elég kórházi ágyat, amikor az ön személyes rendeletére plusz 300 ágyat kapott a Kútvölgyi kórház... (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.) az állami betegek egészségügyi ellátására. (Taps az ellenzéki oldalon.)