T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kormány a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló T/3712. számú törvényjavaslat benyújtásával egy jogilag régóta rendezetlen terület újraszabályozását kívánja megteremteni.
A hatályos magyar reklámjogban található szabályok többsége ma már nem alkalmas a piacgazdaság követelményeinek megfelelõ reklámozási gyakorlat és a korszerû fogyasztóvédelem biztosítására. Az új szabályozást, amint azt az elõkészítõ munkálatok ideje alatt már tapasztaltuk, a közvélemény felfokozott érdeklõdéssel várja.
A törvényjavaslatban foglalt szabályozás egyaránt érinti a fogyasztókat, a termékek gyártóit, a forgalmazóit és a reklámszakmát. Ennek megfelelõen a reklámtevékenység szabályozása nagyfokú körültekintést igényel.
A kormány által elkészített új reklámszabályozás figyelemmel van valamennyi alkotmányos jog érvényesítésére. Ennek érdekében meg kellett találnunk a szabályozásban azt a megfelelõ, kellõ egyensúlyt, amely lehetõvé teszi valamennyi érdek arányos érdekérvényesítését. Ezek az érdekek: a fogyasztói érdekek védelme a piaci verseny fenntartásához, a verseny és az üzleti tisztesség biztosításához fûzõdõ érdek.
Ezeknek az érdekeknek és az alkotmányos jogok érvényesülésének helyes arányát a törvényjavaslatban széles körû szakmai és társadalmi egyeztetés teremtette meg. Ennek az egyeztetésnek az eredménye az a kompromisszumos szabályozás, amelyet a tisztelt képviselõk elõtt lévõ törvényjavaslat tartalmaz.
A benyújtott törvényjavaslat nagyon fontos a Magyar Köztársaság által az Európai Unió felé az Európai Megállapodásban vállalt jogharmonizációs kötelezettség teljesítése szempontjából is. Ezáltal ez a szabályozás is hozzájárul az európai uniós tagság eléréséhez.
Az európai megállapodás kiemeli a jogharmonizáció legfontosabb területeit. Ezek között említi a versenyszabályokat és a fogyasztók érdekvédelmét egyaránt. Ez utóbbinak az Európai Unió értelmezése szerint lényeges része a korszerû reklámszabályozás.
A törvényjavaslat figyelembe vette az Európai Uniónak a reklámokra vonatkozó közösségi szintû joganyagát. Meg kell azonban jegyezni, hogy az Európai Unióban közösségi szinten csak egyes szektorokban található szabályozás, a reklámjog túlnyomó része nemzeti jog.
Ahol nincs közösségi szintû elõírás, ott a törvényjavaslat a tagállamok gyakorlatának feldolgozásával a legoptimálisabb szabályozást alakította ki. Ezért a törvényjavaslat a tagállamok két végletes szabályozási gyakorlata között helyezkedik el.
Tisztelt Ház! Az önök elõtt lévõ törvényjavaslat megteremti a teljes összhangot azokkal a már hatályos jogszabályokkal, amelyek a reklámra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek közül kiemelendõ a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénnyel való összhang fontossága. Ezzel megszûnnek azok az ellentmondások, amelyek a rádióban és a televízióban, illetve a nyomtatott sajtóban és szabadtéri reklámhordozókon megjelenõ reklámokra vonatkozó eltérõ szabályozásokból jelenleg adódnak. Ilyen például az, hogy a törvényjavaslat a médiatörvénnyel összhangban lehetõvé teszi a nem vényköteles gyógyszerek reklámját, amely eddig csak a televízióban és a rádióban volt megengedett.
Az összhang megteremtését biztosítja az is, hogy a törvényjavaslat értelmében a rádióban és a televízióban megjelenõ reklámokra továbbra is a médiatörvény szabályait kell alkalmazni, amennyiben a médiatörvény a törvényjavaslattól eltérõ rendelkezéseket állapít meg.
Hangsúlyozom, hogy a törvényjavaslat a gazdasági reklámok átfogó szabályozását tûzte ki célul azzal, hogy a reklámok tartalmára vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Ennek megfelelõen nem foglalkozik a szabadtéri reklámhordozók elhelyezésével, amelyet külön törvény szabályoz majd.
A jogszabályokon túl a reklámtevékenységgel kapcsolatosak azok az önszabályozó kódexek is, amelyeket a magyar reklámszakma már több éve használ. Ezek az önszabályozó rendelkezések kiegészítik a jogszabályi elõírásokat, és megkönnyítik a jogalkalmazást.
Az önszabályozásnak a törvényjavaslat vonatkozásában továbbra is fontos feladata van. Ez elsõsorban a megelõzésben kell hogy megnyilvánuljon, ezáltal is hozzájárulva a fogyasztók és a versenytársak leghatékonyabb védelmének biztosításához.
Tisztelt Ház! A T/3712. számú törvényjavaslat kizárólag gazdasági reklámtevékenységet szabályoz, rendelkezései nem vonatkoznak a politikai és társadalmi reklámokra.
Az új szabályozás általános reklámtilalmakat és reklámkorlátozásokat fogalmaz meg. Ezek célja egyrészt az alkotmányból származó jogok védelmének biztosítása. Ide tartozik a személyhez fûzõdõ jogokat sértõ reklámok tilalma.
További cél a fogyasztók széles körének érdekvédelme, ezért tilos például a közerkölcsöt és a közízlést sértõ reklámok megjelenítése.
Új elem az, hogy a törvényjavaslatban kiemelt szerepe van a gyermekeket és a fiatalokat védõ rendelkezéseknek. Ez olyan tilalmakban valósul meg, amelyek alapján a jövõben nem jelenhetnek meg olyan reklámok, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlõdését károsíthatják, kihasználják a gyermekek tapasztalatlanságát vagy hiszékenységét, a gyermekeknek a felnõtt korúak iránti meglévõ bizalmával élnek vissza, vagy a gyermekeket felszólítják arra, hogy a felnõtt korúakat valamilyen áru megvásárlására beszéljék rá.
Az imént elmondott új szabályoknak köszönhetõen a törvényjavaslat hatálybalépésétõl kezdõdõen csökkenni fog a gyermekek sajátos helyzetével visszaélõ reklámok száma.
Az önök elõtt lévõ törvényjavaslat rendelkezik a speciális reklámtilalmakról és reklámkorlátokról is. Ezek alapján az új szabályozás tiltja a fegyverek, a lõszerek és a robbanóanyagok reklámozását és a szakmai reklám kivételével a vényköteles gyógyszerek reklámozását.
A törvényjavaslat a nem vényköteles gyógyszerek reklámozását a javaslatban foglalt korlátozások mellett teszi lehetõvé. Ezek a korlátozások kizárják azt, hogy a gyógyszerek reklámja bármilyen módon megtéveszthesse a fogyasztókat. Ezért például a gyógyszerek reklámjának tartalmaznia kell a rendeltetésszerû használathoz szükséges tájékoztatást, továbbá azt az egyértelmû felhívást, amely a fogyasztókat a készítmény használatára vonatkozó tájékoztató megismerésének szükségességére hívja fel.
A dohányáruk reklámozása a rádióban és a televízióban továbbra is tilos, a többi reklámhordozón pedig a törvény szerinti korlátozások betartása mellett lehetséges.
A szeszes italok reklámozása a közszolgálati rádióban és televízióban ezután is tilos. A kereskedelmi adókon a médiatörvény elõírásai az irányadók, míg a többi reklámhordozón a szeszes ital reklámja az új szabályok szerint lehetséges.
A törvényjavaslat többek között tiltja a dohányáru és a szeszes ital reklámját a sajtótermékek elsõ és hátsó lapján, a színházakban és filmszínházakban olyan elõadások elõtt és után, amelyeket fiatalok is láthatnak, továbbá a közoktatási és egészségügyi intézményeken belül és azok 200 méteres környezetében.
(9.50)
Új elemként a törvényjavaslat a jövõben megtiltja azt a már elterjedt gyakorlatot, hogy cigarettát és szeszes italt ingyenes kínálással lehessen reklámozni. Kivétel ez alól a vendéglátók és a kereskedõk részére tartott bemutató.
A törvényjavaslat nem teszi lehetõvé azt, hogy a közterületi reklámokon a cigarettásdobozon kívül más kép is megjelenhessen. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy jelenleg a dohányáruk reklámozása, valamint a gyógyszerek és szeszes italok rádión és televízión kívüli reklámozása tilos. Így az elõbb ismertetett korlátozások a jelenleg érvényes általános reklámtilalom részletes feloldásával reklámkorlátozásokat valósítanak meg. Ez alapvetõen az általam már kifejtett kompromisszum eredménye.
Ezzel egyidejûleg azonban a törvényjavaslat megszigorítja azokat a szankciókat, amelyeket a reklámszabályok megsértõivel szemben kell alkalmazni. A jelenleg kiszabható szabálysértési bírság összege maximum 30 ezer forint, amely nem nyújt megfelelõ lehetõséget a fogyasztók érdekének legmagasabb szintû védelmére. Ezért az új szabályozás nem határozza meg a kiszabható bírság felsõ és alsó határát. A bírság összegét a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a Gazdasági Versenyhivatal vagy a bíróság határozza meg az eset összes körülményeire figyelemmel.
A most tárgyalt törvényjavaslat rendelkezik az eljárási kérdésekrõl is. A reklámszabályok megsértõivel szemben elsõ fokon a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, illetve, ha a jogsértés versenytörvénybe is ütközik, akkor a Gazdasági Versenyhivatal, ha alkotmányos jogokat sért, akkor a bíróság jár el. Az elsõ fokon hozott határozatok ellen bíróságokon lehet fellebbezni.
További új eleme a szabályozásnak, hogy a minél szélesebb érdekérvényesítés biztosítása céljából lehetõvé teszi az eljárások közérdekbõl történõ megindítását is. Ezzel a joggal a törvényjavaslat a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezeteket ruházza fel. Az egyre növekvõ jelentõségû civil szervezetek jogainak ilyen arányú bõvítése hozzájárul a fogyasztók önvédelmének erõsítéséhez. Javasoljuk az elõírások betartásához fûzõdõ fogyasztóvédelmi és gazdasági érdekekre tekintettel a törvény hatálybalépését 1997. július 1-jével.
Külön köszönjük, hogy az Országgyûlés kiemelt figyelemmel kezelte a T/3712. számú törvényjavaslatot. Ez abban is megnyilvánult, hogy hat állandó bizottság - a gazdasági, az alkotmány- és igazságügyi, a mezõgazdasági, a környezetvédelmi bizottság, az európai integrációs ügyek bizottsága, a kulturális és sajtó bizottság - ajánlotta a törvényjavaslatot általános vitára. Megköszönjük a bizottsági üléseken lefolytatott tartalmas vitákat, a tisztelt képviselõk aktív közremûködését. Örömmel tapasztaltuk, hogy hétpárti konszenzus alakult ki abban, hogy korszerû reklámszabályozásra szükség van.
Már a bizottsági üléseken elhangzottakat is elõrevetíti, hogy a törvényjavaslat további vitájában szintén nagy érdeklõdés várható. Elõre is megköszönjük mindazokat a javaslatokat, amelyek az új szabályozást tovább finomíthatják, pontosíthatják, mert tudjuk, hogy a reklámok nemcsak tájékoztatnak, hanem a fogyasztók széles körének szokásait és ízlését is befolyásolják.
Tisztelt Országgyûlés! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az elõzõekben elmondottak alapján is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)