PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, mint ahogy képviselõtársaim felszólalásából is kiderült, nagyon fontos törvényhez ért a gazdasági jogalkotás. A gazdasági reklámról szóló törvényjavaslat a társadalom minden rétegét érinti: mint árutermelõt, mint forgalmazót vagy a reklámszakma résztvevõjet, vagy akár mint fogyasztót. Tehát az átalakuló társadalmunkban és az átalakuló gazdaságban, úgy érzem, ennek a törvénynek nagyon fontos szerepe kell hogy legyen.
Ez a szabályozás elhúzódott, már jóval elõbb szükséges lett volna elkészíteni, hisz ha ez a szabályozás kész van, és a törvény szabályai betartandók és betarthatók lehettek volna, akkor a fogyasztókat nagyon sok kellemetlenségtõl lehetett volna megkímélni az elmúlt 4-5 évben is. Úgy gondolom, hogy a gazdasági reklámtevékenység jelenlegi hatályos szabályozása nemcsak hogy nagyon szétszórt - és nagyon sok helyütt -, hanem nagyon sok esetben abszolút nem képes szabályozni ma már a piacgazdaságban mûködõ szervezeteket, és ezért nagyon szükséges ez az átfogó reklámszabályozás. Ez meggyõzõdésem szerint jogilag lehetõséget ad arra, hogy ezen a piacon is komoly rendet tegyen ez a törvénytervezet, és ha ebbõl törvény lesz, akkor ez a törvényi szabályozás.
A törvény megalkotásának szükségességét még indokolják az európai megállapodásban rögzített meghatározások is, amelyek jogharmonizációs kötelezettségeket is elõírnak a magyar társadalomnak. Úgy gondolom, hogy ebben a törvényben kell azokat az egyensúlyokat megteremteni, amirõl már képviselõtársaim is szóltak, hogy a piac szereplõi, a gazdaság szereplõi, a fogyasztók érdekei és a fogyasztóvédelem is legalább ugyanolyan súllyal kerüljön ebben a törvényben szabályozásra, hisz a fogyasztóvédelemnek maga a reklámszabályozás nagyon fontos eszköze. Ebbõl következik, hogy a gazdasági feltételrendszer lényeges elemének tárgyalását kezdte meg ma az Országgyûlés, és remélem, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül - még ha módosításokkal is - a törvény elfogadásra kerül és mûködõképes törvényünk lesz e területen.
A kereskedelmi kommunikáció nemcsak a reklámszektor és a média szabályozását jelenti. Én úgy gondolom, hogy a piacgazdaságnak egy olyan fontos eleme a reklám, amely elõsegíti a cégek piaci részesedésének kialakulását, befolyásolja a termékek és szolgáltatások bevezetését, és úgy gondolom, hogy minden termékben egy piaci életgörbét is elõsegít, és ezzel információt szolgáltat a fogyasztóknak. A reklám a fogyasztóvédelem nagyon komoly szegmense, nagyon komoly és lényeges eleme. Nemcsak a gyártók és a forgalmazók, hanem a fogyasztók számára is hatékony piaci információs rendszert jelent a reklám, amely legalább annyira fontos, mint az eladás segítése, hogy a fogyasztókat kellõen tudja kiszolgálni gyakorlatilag a reklámszakma, hisz nemcsak igényeket kell támasztani, hanem a feltámasztott igények között a választás lehetõségét is a reklámon keresztül lehet a fogyasztók felé közvetíteni.
Tehát én ezt úgy fogalmaznám meg: a reklám egy hatékony piaci információs rendszer, fõleg az átalakuló társadalmakban, de azt gondolom, a fejlett piacgazdaságokban is ez a szerepe hosszú távon megmarad. A gyártók és a forgalmazók versenye kihívást is jelent, egymásnak presztízskihívást jelent, a társadalomban is kihívást jelent, egy innováció és egy minõségi fejlesztés gyorsulása szempontjából. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a reklám közvetve és közvetlenül is egy jelentõs munkahelyteremtõ és jelentõs munkahelymegtartó szerepet biztosít. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a reklámszakmában dolgozók, hanem - amit gyártunk, annak az értékesítésén keresztül - gyakorlatilag a gyártóknál foglalkoztatott létszám is valamilyen módon függ a fogyasztástól, és a fogyasztást ösztönzõ reklám e tekintetben sokat segíthet. De az egész média szempontjából is meghatározó a reklám, hiszen pontosan 1996-ban 71 milliárd forintot költöttek el a Magyar Köztársaság területén reklámozási célra a reklámszakma szereplõi, döntõen a gyártók és a forgalmazók. Úgy gondolom, hogy mindezek miatt nagyon fontos szerepe és szegmense a magyar gazdaságnak a reklámipar és a reklámmal foglalkozó tevékenység.
A reklámtilalmak meghatározásánál az elõbbi szempontokat, úgy gondolom, nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni, persze a gazdaság érdekein túlmenõen a fogyasztói érdekek védelmének is meg kell jelennie a reklámtörvényben. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi reklámtörvény ebben kellõ, megfelelõ összhangot próbált teremteni.
(11.40)
Véleményem szerint szabályozott keretek közt minden olyan terméknek reklámozhatónak kell lennie, amelynek elõállítása és forgalmazása nem ütközik az érvényes jogszabályokba.
A javaslat teljes körû reklámtilalmat határoz meg több területen. Ilyenek az egészségügy területén az emberi gyógyszerek; és a lõszerek, fegyverek és robbanóanyagok területén... Úgy gondolom, hogy teljes egyetértés van az eddig elmondottakban azzal, hogy érdemes végiggondolni, hogy a fegyveres testületek információellátásának lehetõségét hogyan tudja a törvény e területen biztosítani. Szabályozott keretek között történik a reklámozása - és meggyõzõdésem szerint ez szintén nagyon fontos - az úgynevezett érzékeny termékeknek, ilyenek a gyógyszer, a szesz és a dohányipari termékek.
Mint említettem, az emberi gyógyításra alkalmas gyógyszerek reklámozása erõsen korlátozott szabályok között valósulhat meg, az állati gyógyszereknél van egy lehetõség a szabályozásban a reklámozásra. Úgy gondolom, hogy fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amennyiben azonos néven vagy összetéveszthetõ módon kerül csomagolásra és reklámozásra az állati gyógyszer, akkor mindenképpen itt is figyelembe kell vennünk azt, hogy a törvény korlátozza a fogyasztó megtéveszthetõségét. Úgy gondolom, hogy ezen a területen lehet kompromisszumot teremteni.
A javaslat az embergyógyászatban használatos készítmények reklámozásának korlátozásával foglalkozik, viszont az állatgyógyászatban használt készítmények korlátozása nincs benne, pedig azt gondolom, hogy ez esetben is érdemes lenne a szabályozás finomítása és pontosítása.
A szesz- és dohányipari termékek reklámjának korlátozását a javaslat nagyrészt együtt említi, és az európai gyakorlatban is nagyon sok módon történnek ilyen csoportosítások. Ma is elhangzott több csoportosítás, több ország, ahol így vagy úgy, de szabályozzák ezt a területet. Úgy gondolom, hogy ma Magyarországon a javaslatban szereplõ korlátozások nagy része elfogadható. Ami meggondolásra javasolható: az alacsony alkoholtartalmú italok reklámozási lehetõsége, hisz már itt említésre került, hogy a magyar mezõgazdaság egyik nagyon fontos terméke maga a bor, és ez nemcsak belföldön, hanem külföldön és az idegenforgalom szempontjából is meghatározó termékkör.
A jelenlegi szabályozás teljes mértékben tiltja még egy borkóstoló meghirdetését is, és ennek az eszköznek bármilyen módon való igénybevételét az idegenforgalom területén. Úgy érzem, hogy ebben -
egy megfelelõ korlátok közti szabályozásban - lehetséges egy elõrelépés, és egy módosítással ez a kérdés meggyõzõdésem szerint rendezhetõ.
A dohányipari termékek részleges reklámozási tilalmának és szabályozási kereteinek meghatározásánál célszerûnek tartom megvizsgálni az e területen rendelkezésre álló kutatásokat és a kialakult nemzetközi gyakorlatot is.
A Szonda Ipsos az utóbbi idõben több alkalommal foglalkozott ezzel a témakörrel. Egyes kutatások megrendelõi közt részt vett a szakma -
tehát a dohánygyárak -, a reklámban érdekeltek, de azt gondolom, nagyon fontos, hogy ezzel szemben a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet is volt megrendelõje kutatásoknak, sõt, az én ismereteim szerint együtt is készítettek felméréseket e területen.
Összességében: a megállapítások egyértemûen azt bizonyították, hogy a dohányosok nem a reklámok hatására szoktak a dohányzásra, a reklám nem növeli a fogyasztást, hanem több fogyasztóban a márkaválasztás lehetõségét indukálja. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy korlátlanul szükséges a dohányipar reklámozása, hanem azt szeretném igazolni, hogy a jelenleg a törvényben levõ korlátozások elégségesek ahhoz, hogy ez a tevékenység kellõ keretek közt maradjon, hisz nagyon fontos egészségügyi érdek is a márkaválasztásban a korszerûbb, könnyebb és a kevésbé káros dohánytermékek forgalmazásának lehetõsége.
Végezetül szeretnék kitérni a törvényjavaslat szankció- és definíciórendszerére, egyetértve az elõttem szólókkal, hogy több esetben ebben a törvény részben túlszabályoz, részben nem kellõen pontos megfogalmazásokat használ; de úgy érzem, hogy a jelenlegi javaslat módosítható olyan mértékben, hogy itt teljesen pontos meghatározások szerepeljenek, és a más törvényekben már meghatározott fogalmak megismétlésére ne legyen szükség. Úgy érzem, hogy ez megoldható és rendezhetõ a törvénytervezet vitája során, és mindezek mellett szeretném elmondani, hogy összességében nagyon fontos törvénynek tartom.
A törvény jelenlegi tervezete - kisebb módosításokkal az általam említett egy-két problémakör területén - meggyõzõdésem szerint hatékonyan és jól szolgálja mind a fogyasztók, mind a gazdaság szereplõinek érdekét. Ezért kérem tisztelt képviselõtársaimat, hogy a törvény vitájában alapvetõen a jobbítás szándéka vezényeljen mindenkit, és ekkor egy jó törvény létrehozására van lehetõségünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)