BERREGI ISTVÁN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! Államtitkár Úr! Nagyon szomorú és elgondolkodtató, hogy az egyébként türelmérõl, nyugalmáról és fõleg szorgalmáról, munkaszeretetérõl ismert vidéki parasztoknak most a demonstráció, a tiltakozás, az utcára vonulás hangulatával résztvevõként is meg kell ismerkednie.
Miért kényszerül az utakra a mezõgazdasági termelõ? Egyszerû a válasz. Mert nem szereti, ha kihasználják, ha becsapják, ha félrevezetik, sõt, szemében kimosolyogják, ráadásul meg üzenik neki, nincs mirõl tárgyalni vele. Õk csak dolgozzanak, termeljenek, izzadjanak, és akkor lehetséges, hogy meglesz a mindennapi kenyerük. A jövedelem elvételérõl, elosztásáról pedig itt fent az illetékesek az általuk kiválasztott és javasolt érdekképviseleti vezetõkkel döntenek.
A termelõk tisztán látják azt is, hogy igyekeznek szembefordítani õket a munkássággal, az értelmiséggel. Például a pénzügyminiszter úr nyilatkozta: ha elengednénk az adó- és tb-terhekbõl, nem tudnánk fizetni a nyugdíjakat és a kórházi ágyakat. Horn miniszterelnök úr múlt hétfõn Pesterzsébeten kijelentette: a termelõk a negyedét sem fizetik, mint önök, és ez nem igazságos, nekik is fizetni kell. Igaz, elfelejtette megemlíteni például, hogy amikor elkezd szántani, vetni, aratni vagy bármi mást a mezõgazdasági termelõ, óránként már több száz forintot fizet csak útadóban akkor is, ha végig csak földúton halad.
A jelenlegi vezetés egy része, és egy-két képviselõ a parlamentben is, egyenesen hülyének nézi a termelõket, és próbálják bizonygatni, hogy jobban járnak, mint idáig. Igaz, ezeknek az uraknak nem sok közük van a mezõgazdasághoz. Tessék csak elgondolkodni: az MSZP-frakcióban van körülbelül ötven mezõgazdasági szakember, akinek köze van a földhöz is, de még egyetlenegy sem szólalt fel e tervezet védelmében. Az pedig csak hab a tortán, amikor két húszéves egyetemista akarja meggyõzni a termelõket. Nevetséges az is, hogy van, aki azt állítja: ha az ellenzék megszavazta volna az ingyenes vagyonjuttatást a szövetkezeteknek, minden rendben lenne.
Ideje lenne már tudomásul venni az illetékeseknek, hogy lejárt a mesemondás, a félrevezetés ideje, most már cselekedni kell, de amíg nem késõ. (Közbekiabálás az ellenzék padsoraiból: Úgy van! - Moraj.) Kérdezem az államtitkár urat: van-e remény a gyors, és mindenki számára elfogadható megoldásra? Várom államtitkár úr válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.)