DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Asszony! Öt kérdést tett fel interpellációjában: Megtörtént-e a felmérés a kötelezõ béremelés támasztotta igényrõl? Megtaláltuk-e a fedezetet a bérmegállapodás teljesítéséhez és a dologi kiadások emelkedéséhez? Mikor fizetjük ki a február 1-jétõl érvényes béremelést? Találtunk-e fedezetet a kórházi konszolidációnak nevezett elõleg visszafizetésére?
1. A közalkalmazotti törvény illetménytáblájának eléréséhez szükséges forrásigény felmérése megtörtént. Kértük az összes járó- és fekvõ-szakellátási intézetet, tájékoztassanak a közalkalmazotti törvény szerinti kötelezõ béremelés fedezetigényérõl. Az intézetek nagy része, körülbelül négyötöde válaszolt. E szerint 12 százalék az átlagos igény az alapilletmények növeléséhez, az összes vonzatok figyelembevételével. A felmérés kiterjedt a TÁKISZ-okra, ahol az intézetek többségének bérszámfejtését végzik, de ezt nem teljes körben a TÁKISZ-okban végzik. E szerint az ide tartozó intézetek több mint háromnegyedénél, pontosabban 77 százaléknál történt meg az átsorolás a múlt hét végéig. Néhány olyan intézetnél, ahol nem történt meg az átsorolás, megegyezés született a helyi szakszervezettel, hogy a béremelés kifizetése egy hónappal késõbb történik meg, február 1-jére visszamenõ hatállyal.
2. A kötelezõ béremelés fedezete - mint szóltam róla, átlagosan 12 százalék igény szerint - megvan az Egészségbiztosítási Alapban akkor is, ha a költségvetés készítése során feltételezett szerkezetátalakítás nem fejezõdik be az új illetménytáblák hatálybalépéséig. Ugyanakkor a kormány-EDDSZ bérmegállapodás szerinti 17 százalék fedezethez elengedhetetlenül szükséges a megállapodásban is rögzített átalakítás véghezvitele. A számháború okairól többször beszéltünk egyébként itt a parlamentben is, születtek a szerkezetátalakítás során rossz kompromisszumok helyben. Természetesen itt kell említenem az év elején a közalkalmazottaknak kifizetett egyszeri, 10 ezer forintos juttatást is, amely a gyógyító kasszát terheli. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra - mint ahogy azt reggel is megtettem -, hogy a jogszabály lehetõséget ad a gyógyító kasszán belül az egyes kasszák közötti átcsoportosításra, amennyiben a végzett feladatok, megkötött szerzõdések szerinti finanszírozási aránytalanságok ezt indokolják.
3. Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi költségvetésének tervezése során 17 százalék árindex-növekedéssel számoltunk. Szeretném megemlíteni, hogy az egészségügyben az árszínvonal-emelkedés csökkenése megkezdõdött, '95-rõl '96-ra több mint 5 százalékkal csökkent. Ez a tendencia '97-ben is folytatódik. A dologi kiadások egyik jelentõs tényezõje a gyógyszerkiadás. Ezen a területen például a termelõi árnövekedést közel 50 százalékban kompenzálja a vámpótlékcsökkenés és a fogyasztáscsökkenés. Az emelkedés forrása - már ami az Egészségbiztosítási Alap '97. évi költségvetését illeti - részben az elõirányzatok növekedése, részben a szerkezet-átalakítás miatti báziscsökkenés. Az átalakítás tervezett mértékének teljesítése most, március elsõ napjaiban még nehezen mérhetõ fel. Nem elégséges ugyanis az ágyszám, az intézményrészlegek átalakulásának a vizsgálata, hanem a kórházi állandó költségek csökkenésének mértékét kell teljes egészében feltárni és vizsgálni, mint ahogy ezt a képviselõ asszony is nyilván jól tudja.
4. A február 1-jétõl esedékes béremelés kifizetése az elõírt határidõre nagyrészt megtörténik. A kórházak túlnyomó többsége megtette a szükséges intézkedéseket. Ahol ez elmaradt - ahogy errõl szóltam -, helyi megállapodás alapján késõbb és visszamenõleges hatállyal fizetnek.
5. A kórházi konszolidációnak nevezett részleges adósságrendezés keretében kifizetett összegrõl az Országgyûlés döntött, és törvény szabályozza az elõlegek visszafizetésének rendjét. A kormány annyit tehet, hogy a finanszírozási rendszer korábbi anomáliái miatt bajba jutott intézetek helyzetén javít úgy, hogy megszünteti ezeket az anomáliákat. A finanszírozási szabályok úgy módosultak, hogy fölszámolódik az a korábbi igazságtalan és célszerûtlen gyakorlat, hogy azonos szakmai értékû szolgáltatásokat különbözõ díjon fizetnek meg. Ahol az eladósodásnak intézettõl függõ oka van, ott a helyi vezetés megerõsítésével és a tulajdonosok segítségével lehet megoldást találni, az adósságrendezésre kapott finanszírozási elõleg visszafizetési határidejének esetleges halasztásával a központi segítségnek egy lehetséges módja még szóba jöhet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)