FARKAS IMRE (MSZP): Tisztelt Képviselõtársaim! Ahhoz a kérdéshez szólnék, amelyet elõttem Brúszel képviselõtársam említett, és ezzel függ össze a 4. sorszámon beadott, Göndör István képviselõtársammal együtt elõterjesztett módosító indítványunk. Mi úgy kívántuk megakadályozni, hogy teljesüljön az az igény, hogy egy gazdálkodószervezetnél csak egy választmány alakítható, hogy azt az elõterjesztési javaslatot, amely szerint a hitelezõk egyharmadával és a hitelezõi követelések ugyancsak egyharmadával lehet választmányt alakítani, úgy módosítjuk, hogy a hitelezõk egyharmadának rendelkezni kellene a hitelezõi követelések többségével. Úgy érezzük, ez az elõírás egyszerre megoldaná ezt a kérdést, hiszen gyakorlatilag akkor valóban, már a szervezés idõszakában is egyetlen választmány jöhetne létre.
Ez minden további pontosítási lépést feleslegessé tesz, és nem indítja el a választmány szervezése kapcsán három-négy irányba a hitelezõket, hogy végül közülük akár egyetlenegy se tudjon valójában választmányt szervezni.
Azért is tartjuk fontosnak a hitelezõi követelések többségének az elõírását, mert a javaslat egy másik pontjában ugyancsak felmerül, hogy egy nagyon fontos kérdésben csak meghatározott mandátummal rendelkezõ hitelezõi választmány hozhasson döntést.
(20.20)
Brúszel képviselõtársam az ajánlás 58. javaslatában ugyanis elõírná, hogy csak akkor döntsön a gazdasági társaság, illetve a felszámolandó cég mûködtetése mellett a választmány, ha rendelkezik a hitelezõi követelések több mint 50 százalékával. Úgy látjuk, nincs szükség arra, hogy elõször létre lehessen hozni egy hitelezõi választmányt a hitelezõi követelések egyharmadával, késõbb pedig ugyanez a választmány egyáltalán ne legyen jogosult arra, hogy döntsön a cég további mûködtetésérõl. Az elõterjesztõ javaslata ilyen szempontból - hogy mondjam - lényegesen egyszerûbb volt, mert õ mind a két esetben a hitelezõi követelés egyharmadához fûzte volna ezeket a javaslatokat. Ha elfogadjuk azt, hogy lehet alakítani hitelezõi választmányt a hitelezõi követelések egyharmadával, késõbb pedig azt mondjuk, hogy a hitelezõi követelések egyharmadával lehet csak dönteni arról, hogy tovább mûködjön-e a cég, akkor gyakorlatilag két típusú választmányt hoztunk létre.
Végezetül indoklásként még elmondanám, hogy meggyõzõdésünk szerint azért is jó a hitelezõi követelések legalább többségének az elõírása, mert a normál gyakorlatban ez nem jelent mást, csak azt, hogy ne csak a kishitelezõk fogjanak össze. Mert nyilvánvaló, hogy a hitelezõk egyharmada és a hitelezõi követelések egyharmada csak abban az esetben jön össze, ha általában a kisbefektetõk fognak össze. Amennyiben a kisbefektetõk társulnak egy nagyobb befektetõvel, akkor automatikusan adódik, hogy a hitelezõk egyharmadához hozzá fog társulni a hitelezõi követelések többsége.
Kérjük, hogy az elõterjesztõ és a bizottságok gondolják át ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.