KELLER LÁSZLÓ, a napirendi pont elõadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amint az a tisztelt képviselõtársaim elõtt is ismert, a számítástechnika nagymértékû fejlõdése következtében az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon robbanásszerûen megnövekedett az információk áramlása. A nagyfokú információáramlás egyúttal megkönnyítette az adatokhoz való hozzáférést is, ami igen nagy veszélyeket hordoz mind az egyén, mind az egyes szervezetek tekintetében. Fokozott mértékben igaz ez az úgynevezett szenzitív adatokra, mint például a vallásra, a büntetett elõéletre vonatkozó információkra, és ide tartoznak talán a legérzékenyebbnek tekinthetõ, az egészségügyi állapotra vonatkozó adatok is.
Éppen az információáramlás veszélyeinek a kiküszöbölése volt az egyik célja a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvénynek is. E törvény egyértelmûen különleges személyes adatnak minõsíti az egészségügyi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális szokásokra vonatkozó adatokat, és a fokozott védelem biztosítása érdekében úgy rendelkezik, hogy személyes adatot kezelni csak törvény felhatalmazása vagy az Brintett személy írásbeli hozzájárulása alapján lehet. Az írásbeli hozzájárulás beszerzése az egészségügy területén sokszor lehetetlen. Gondoljunk csak a sürgõs szükség esetére, amikor az esetek döntõ többségében vagy lehetetelen az írásbeliség betartása, mert a beteg nincs abban az állapotban, hogy ezt megtegye, vagy képes lenne ugyan rá, de ez jelentõs idõveszteséggel járna, és ezzel végsõ soron a beteg egészségi állapotának romlása, illetve élete kerülne veszélybe. Hasonlóan bonyolult lenne cselekvõképtelen személy esetén a hozzájárulás megtételére jogosult hozzátartozó, törvényes képviselõ felkutatása.
E problémák áthidalása érdekében indokolt, hogy az írásbeli hozzájárulás kikötése helyett - általános érvénnyel - törvény szabályozza az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésének módját és fõ szabályait.
Az új egészségügyi törvénnyel kapcsolatban jelenleg folyó munkálatok során fölmerült az is, hogy majd az egészségügyi törvény fogja rendezni az egészségügyi adatok kezelésének kérdéskörét. Tekintettel azonban arra, hogy a törvényjavaslat már elkészült, és egyre sürgetõbb szükség mutatkozik a törvényi rendezés iránt, továbbá hogy e terület speciális szabályozást igényel, álláspontunk szerint indokolt a külön törvény minél elõbbi megalkotása. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy az adatvédelmi szabályok egyre szélesebb körû ismertsége eredményeként mind gyakrabban fordul elõ, hogy az érintett személy polgári peres eljárást indít az egészségügyi intézmény ellen az adatvédelmi szabályok megsértése vagy a rávonatkozó egészségügyi dokumentáció kiadásának megtagadása miatt.
A javaslat elfogadása esetén megoldást kínál a jelzett problémákra, egyrészt azért, mert egyértelmûen leszögezi, hogy az érintett a rá vonatkozó iratok, adathordozók, leletek másolatát kérelemre megkaphatja, illetve a rá vonatkozó dokumentációba betekinthet, és az adatokat megismerheti; másrészt az adatkezelési szabályok rögzítésével elkerülhetõvé válik a peres eljárások jelentõs része.
Tisztelt Országgyûlés! Képviselõtársaim! A jelen törvényjavaslat azért is kiemelkedõ jelentõségû, mert az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan mindeddig nem készült átfogó szabályozás Magyarországon. Az egészségügyrõl szóló, 1972. évi II. törvény, illetve végrehajtási rendelete tartalmaz ugyan néhány elõírást az orvosi titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatkozó adatok továbbításával kapcsolatban, azonban egyrészt e rendelkezések az adatkezelésnek csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben felelnek meg az európai normáknak, illetve esetenként az információszabadság elve sérül azáltal, hogy az érintett nem fér hozzá saját adataihoz.
(10.00)
A javaslat az egészségügy területére specifikus szabályokat tartalmaz, kapcsolódva a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez. Rendelkezéseit csak ott kell alkalmazni, ahol az elõbbi törvény nem szabályozza a kérdést, vagy eltérõ szabályok megalkotása volt indokolt; meghatározza továbbá azokat a részletes szabályokat, amelyekrõl a személyes adatok védelmérõl szóló törvény nem rendelkezik, de amelyek szabályozására lehetõséget ad.
A javaslat a már vázolt célokat, az információáramlás veszélyeinek elhárítását és a személyes adatok védelmérõl szóló törvény elõírásaival való harmonizáció megteremtését, valamint az információszabadság elvének érvényesülését kívánja megvalósítani úgy, hogy meghatározza az egészségügyi adatok, illetve az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatok kezelésének feltételeit. Ezen túl elsõdlegesen az egészségügyi ellátóhálózat adatkezelését szabályozza. Az olyan nem egészségügyi szervek esetén, amelyek egészségügyi adatot kezelnek, fõ szabályként az egészségügyi adatkezelési elõírások az irányadók, de törvény ettõl való eltérést lehetõvé tehet.
A javaslat az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülõ személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel szemben, ugyanakkor az egészségügy mûködését is megkönnyíti azon vélelem felállításával, hogy az egészségügyi intézményhez való fordulás egyben felhatalmazás is az érintett adatainak kezelésére. Pontosan körülhatárolja, hogy milyen célból milyen adatokat lehet gyûjteni, szabályozza az adatkezelésre jogosult személyek körét. Alapelve az önkéntesség, amelyet csak néhány, a köz érdekében szükséges esetben tör át a kötelezõ jelleg, így például egyes fertõzõ betegségek esetén, bizonyos szûrõ- és alkalmassági vizsgálatok elvégzésekor, bûnüldözés vagy bírósági eljárás során.
A szabályozás fontos eleme, hogy az adatokat csak a tervezetben meghatározott célból, illetve körben lehet továbbítani, összekapcsolni úgy, hogy az érintett személy azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdekében, illetve nem a tervezetben szereplõ esetekben történõ adattovábbítás esetén csak személyazonosításra alkalmatlan módon lehet az adatokat összekapcsolni. A tervezet az egészségügyi ellátóhálózaton belül is szigorítja a személyazonosításra megfelelõ adatok eddig szinte korlátlan továbbítását.
A javaslat összhangban van az Európai Unió 95/46/EC direktívájával, amely az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmérõl és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szól. A tervezet elfogadásával így jogharmonizációs kötelezettségeinknek is eleget teszünk. A törvényjavaslat még egy másik nemzetközi szempontból is jelentõs, nevezetesen az Európa Tanács 108. számú egyezménye tekintetében, amely az egyének védelmérõl szól a személyes adatok gépi feldolgozása során. Magyarország 1993 májusában aláírta az egyezményt, de annak ratifikálása nem történt meg, mert az adatkezelési szabályok akkor még számos területen nem feleltek meg az egyezményben foglaltaknak. Az elmúlt idõszakban azonban e területen is történtek elõrelépések, és már csak az egészségügyi adatkezelési kérdések rendezése várat magára. E javaslat elfogadása esetén az egyezmény ratifikálása is megtörténhet.
A személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény végrehajtása során az ágazati azonosítók kialakítása kapcsán már jelentkeztek intézményi költségek: például szoftverek átállítása a taj-számra, új nyomtatványok. A jelen törvényjavaslat végrehajtása során újabb számottevõ költségigénnyel nem kell számolni. Az adatvédelmi eljárások betartása, a tervezett szabályozás szellemének és tartalmának megvalósítása ugyan jelenthet a különbözõ intézményeknél többletköltséget, de ezek a költségek a meglévõ költségekre szétválaszthatatlanul rakódnak rá, illetve ezek a költségek az e törvény hatálybalépésétõl függetlenül elvégzendõ irodaautomatizálási feladatokhoz kötõdnek.
Végezetül el szeretném még mondani, hogy a törvényjavaslatot több alkalommal egyeztettük az Országgyûlés adatvédelmi biztosával, aki az abban foglaltakkal egyetértett.
Tisztelt Képviselõtársaim! Kérem, hogy az eddig elhangzottakra tekintettel módosító javaslataikkal segítsék elõ, hogy az egészségügyi adatok kezelésérõl minél jobb és alkalmazhatóbb törvény szülessen. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)