DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Közismert, hogy Budapest csodálatosan gazdag hévizes eredetû barlangokban. Ezeknek a barlangoknak a védelmében - különösen az újonnan felfedezett barlangok védelmében - a természetvédelem az esetek jelentõs részében, úgy tûnik, nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Elvileg persze minden barlang felszíne védett kellene hogy legyen, de csak a Szemlõhegyi- és a Pálvölgyi-barlang feletti felszíni terület védettsége van kihirdetve. Miért késlekedik a három másik nagy barlang, a Ferenchegyi- , a Mátyáshegyi- és a Józsefhegyi-barlang feletti terület védettségének a kimondása, holott a védelem alá helyezés már 1991-ben elõ lett készítve? Úgy gondolom, hogy a többi, egyelõre még csak kisebb hosszúságban ismert barlang felszínét is megilletné a védelem.
Az elmúlt évek során számos új barlangot fedeztek fel a Rózsadombon és környékén. A felfedezés az esetek egy részében már az építkezés megkezdése elõtt megtörtént. Hogyan volt lehetséges, hogy a házak ezekben az esetekben is ráépülhettek a barlangokra? Így - csak hogy néhány konkrét példát említsek - a Ferenchegyi út 22., a Szalamandra úti Binder-lakótelep, a Bimbó út 56., a Turista út 45., a Verecke utca 103., a Verecke lépcsõ 22., a Nagybányai út 64. esetében milyen intézkedések történtek természeti kincseink védelmére? Mi módon van a további kutatás lehetõsége biztosítva?
A fölfedezett barlangok több helyen is nagy kiterjedésû rendszereket sejtetnek, például a Ferenc-hegy keleti oldalában és a Látó-hegy déli lejtõjén. Mit tett a budapesti természetvédelem ezekért, a beépítések által veszélyeztetett barlangok felfedezéséért, kutatásáért? Hogyan lehetséges, hogy a Verecke lépcsõ és Verecke utca sarkán 1994-ben felfedezett, hidrotermás ásványokkal gazdagon díszített barlangot nyom nélkül betemették? Ugyancsak nem kutatták a gázvezeték építésekor felszínre került gömbfülkéket a Bimbó út 58. és a Bogár úr 21. elõtt sem. Egyszerûen odafektették a gázvezetéket, mintha mi sem történt volna. Tragédia esetén ki lesz a felelõs? A barlangok védelmének elhanyagolása a Duna-parti hévforrások károsodását, szennyezõdését is okozza. Ezek után aligha van csodálkoznivaló azon, hogy az egyedülálló természeti kincs, a rózsadombi hévizes karszt, az évekkel ezelõtt megtörtént felterjesztés ellenére sem lehetett a világörökség része. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)