DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõ Úr! Valóban úgy van, ahogy az interpellációja elején mondta: az ÁPV Rt. jogelõdjei igen korlátozott mértékben teljesítették a társaságokat megilletõ peh-et, a privatizációs ellenértékhányaddal kapcsolatos kötelezettségeiket.
Az ÁPV Rt. e kötelezettség tételes feltárásával 1996 közepére készült el. Okkal vethetõ fel a kérdés, hogy miért tartott ez ilyen sokáig. Azért, mert az 1989. évi XIII. törvény óta több törvényi változás következett, és volt egy olyan idõszak, amikor ezt a kötelezettséget nem is tartalmazta akkor hatályos jogszabály, és csak az 1995. évi XXXIX. törvény tette ismét egyértelmûvé a fizetési kötelezettséget.
1996. december 31-éig az értékesítések után 461 társaság vált érintetté ebben a bizonyos 20 százalékban. Ennek a teljes összege 31,61 milliárd forint. Ebbõl '96. december 31-éig közel 5 milliárd forint kifizetésére került sor. 1996 végén, amikor a kormány áttekintette az ÁPV Rt. kötelezettségeit, külön határozatban hívta fel a figyelmet e 20 százalékok kifizetésének teljesítésére. Az ÁPV Rt. igazgatósága e határozattal összhangban döntött a peh-bõl származó kötelezettségeknek normatív eljárás keretében történõ kifizetésérõl. Természetesen az idetartozó társaságok köre elég differenciált, és normatív alapon e társaságoknak közel 30 százaléka fizethetõ ki.
Százötvennél több társaság került már végelszámolásra és felszámolásra, és vannak elévült követelések is. Ebbõl következõen egy olyan rendszert kellett megalkotni az ÁPV Rt. igazgatóságának, ami senkit nem hoz hátrányos helyzetbe, és ütemesen a megfelelõ jogszabályok alapján garanciát jelent a kifizetésekre, természetesen nemcsak a tõkére, hanem az évi 20 százalékkal növelt értékre is.
Az igazgatóság által elfogadott tervben rendelkezésre állnak azok a források, amelyek e kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. Emlékeztetnék rá, hogy az 1996-os költségvetés-módosítás és a '97-es költségvetési törvény 11. számú melléklete együttesen erre a feladatra 32 milliárd forint elköltését tette lehetõvé. Meggyõzõdésem, hogy ennek a 20 százaléknak a kifizetése pozitív hatással lesz a társaságokra. E hatás természetesen differenciált, hiszen ezen összeg jelentõs részébõl dolgozói részvényt, illetve üzletrészt kell képezniük a társaságoknak. Ez mindenképpen a dolgozói tulajdonlás növekedéséhez vezet. De javul a társaságok likviditása is, hiszen ez a bevétel élénkíti a társaságok piaci tevékenységét, így hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, illetve a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez.
Arra a kérdésére, amit a képviselõ úr felvetett, hogy külsõ sikerdíjas szakértõ gyorsíthat-e ezen a folyamaton, a válaszom egyértelmû nem. Az ÁPV Rt. a korábban már idézett kormányhatározat és az ÁPV Rt. eljárási rendje keretében minden igényt a technikailag elérhetõ legrövidebb idõn belül fog kielégíteni. Nem tagadva annak fontosságát, hogy a társaságok a lehetõ leghamarabb kell hogy hozzájussanak jogos követeléseikhez, ezt csak a körültekintõ, minden oldalról kikezdhetetlen és jogszerû eljárás keretében lehet megtenni, és az ÁPV Rt. eljárási rendje erre garancia. Az a hiedelem, hogy a társaságok bármiféle külsõ segítség, szakértõi közremûködés igénybevételével e folyamatot gyorsítani képesek, fikció, nem mûködik. Az az összeg, amit a társaságok ilyen szakértõi tevékenység igénybevételére fizetnének, csökkenti az általuk felvehetõ összeg mértékét.
Utolsó megjegyzésként szeretném elmondani a lemondásokkal, lemondatásokkal kapcsolatos álláspontomat. Le kell szögeznem, hogy ez csak a társaság közgyûlésének döntése esetén érvényes, ha nem így történt, az a bíróság elõtt megtámadható az ott írt szabályok szerint. Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban.)