DR. DORNBACH ALAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Az egyik legfontosabb közjogi intézmény az Alkotmánybíróság, törvényi szabályozásának sajátossága azonban évek óta konfliktusok forrása. Az alkotmánybírákat több ciklus idejére három egymást követõ Országgyûlés választja meg. Az alkotmánybíróvá jelölésnek azonban feltétele, hogy a frakciók egy-egy tagjából álló jelölõbizottság támogassa a jelölést, a jelölt bíróvá válásához pedig az szükséges, hogy az országgyûlési képviselõk kétharmada titkos szavazással megválassza.
1990-ben vita nélkül állapodtak meg a pártok a jelöltek személyében egyrészt, mert akkor még a rendszerváltás alapkérdéseiben való egyetértés jellemezte közjogi kérdésekben a pártok kapcsolatát, másrészt a jelölõbizottságban a kormánypártok is és az ellenzéki pártok is egyaránt három szavazattal rendelkeztek.
A jelenlegi jelölõbizottságban az ellenzékiek öt, a kormánypártiak kettõ szavazattal rendelkeznek. Csak az válhat tehát alkotmánybírává, akit a mandátumok 28 százalékával rendelkezõ ellenzéki pártok 5 bizottsági tagja támogat, ugyanakkor a plenáris ülésen a mandátumok 72 százalékával rendelkezõ kormánypártiak többsége szintén támogat.
1993-ban egy alkotmánybíró kivált a testületbõl, az akkori koalíciós pártok azonban kísérletet sem tettek helyének a betöltésére, és azóta folyamatosan fennáll a mulasztásos alkotmánysértés állapota. A jelölõbizottság többsége sorozatosan, indokolás nélkül elutasította a kormánypártiak által javasolt lehetséges jelölteket (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban), de a kormánypártiak sem fogadták el az ellenzékiek jelöltjeit. Egyetlen kivétel volt: Holló András, volt alkotmánybírósági fõtitkár jelölése, akit a kormánypártiak azért javasoltak jelöltnek, mert maga az Alkotmánybíróság elnöke is melegen támogatta, és valamennyi képviselõcsoport egyetértett a jelölésével. (Dr. Sepsey Tamás: Szégyen!)
Hasonló patthelyzetek nem ismeretlenek a fejlett demokráciákban. Az USA-ban a republikánus Reagan elnök hároméves huzavona után tudott olyan jelöltet állítani, akit a demokrata többségû kongresszus hajlandó volt megválasztani. Németországban a nyolcvanas években a parlamenti pártok jelöltjeit több mint két éven át a képviselõk többsége nem fogadta el.
A konfliktus oka kézenfekvõ: nagyon sok múlik konkrét ügyekben minden egyes alkotmánybíró szavazatán. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) A Magyar Alkotmánybíróság számos esetben egyetlen szavazattöbbséggel döntött törvények megsemmisítésérõl.
A legtöbb polgári demokráciában nem, vagy nem kizárólag a parlamenti pártok választják ki a jelölteket, hanem jelöltállításra jogosult az államfõ, a kormány, de fõként szakmai testületek, bírósági szervezetek. A nemzetközi gyakorlatra is figyelemmel a jelölõbizottságban mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról felmerült a lehetõsége annak, hogy a jelölõbizottság jogásztestületek, például bírósági testületek által javasolt személyeket válasszon jelöltté.
Legutóbb a jelölõbizottságban a kormánypártiak ismételten erre a megoldásra tettek javaslatot. A jelölõbizottságban többségben lévõ ellenzéki képviselõknek melegen ajánljuk figyelmébe ezt a megoldást. Ez a megoldás a gyanúját is eloszlathatná annak, hogy a jelöltek kiválasztásánál pártpolitikai szempontok érvényesülnek. (Derültség, közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Pfuj! Huj!) Ha ez a javaslat sem bizonyul járható útnak, abban az esetben a konfliktus feloldására egyetlen megoldás marad: a jogszabály-módosítás. (Zaj, felzúdulás az ellenzéki padsorokban, közbeszólások: Hohó!)
A Szabad Demokraták Szövetsége készséggel támogat olyan, egyébként az Alkotmánybíróság elnöke által már a sajtóban is javasolt és szorgalmazott megoldást, amely szerint az alkotmánybírák egy részét szakmai testületek jelölnék. (Folyamatos zaj az ellenzék soraiban.) Ezzel a megoldással egyszer s mindenkorra ki lehetne küszöbölni annak veszélyét, hogy a testület mûködõképtelenné válik a mulasztás folytán, másrészt távolabb vinné a politikától a jelölési folyamatot és erõsítené a szakmai szempontok érvényesülését.
A magunk részérõl végszükség esetén ilyen megoldást támogatunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Fantasztikus!)
(15.20)