DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Azt hittem a közelmúltig, hogy ma, március 17-én végül is senki nem fog egy szót sem ejteni a parlamentben arról, hogy a magyar szabadság és a magyar nemzet legszentebb ünnepnapja volt tegnapelõtt.
Nem urai, de szolgái vagyunk a nemzetnek - hirdették a transzparensek. Azt hiszem, a nemzet eldöntötte, hogy ma urai vagy szolgái vannak-e.
Azonban ez az ünnep a sajtószabadságnak is a legszentebb ünnepe volt, és ha már sajtószabadság, akkor érdemes talán az ünnep globális értékelése helyett szólni néhány szót arról is, hogy a közszolgálati média vajon hogyan emlékezett. Emlékezett-e méltón, emlékezett-e vagy emlékeztetett-e?
Nos, ilyen mondatok hangzottak el: minden év márciusában eljutunk annak felismeréséig, hogy nem tudunk ünnepelni. Tisztelt Országgyûlés! Kik voltak azok, akik nem tudtak ünnepelni? Kik voltak azok, akik azt szuggerálták az országba a magyar szabadságharc 149. évfordulóján, hogy nem tudunk ünnepelni? Milyen hangulatok gyûrûztek most ide be, aminek végsõ soron az lehet a végsõ hatása azok számára, akik nem tudtak ünnepelni, hogy úgy látszik, a jelenlévõk és az egész nemzet nem tudott ünnepelni?
Tisztelt Országgyûlés! Tudtunk ünnepelni. Tudtunk ünnepelni itthon, az országban, és tudtunk ünnepelni a határokon kívül is, Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. És hogy tudtunk ünnepelni, ezért külön köszönet illeti például a Duna Televíziót, amelyik kétszázat megközelítõ külföldi magyar helyszínrõl közvetített.
Végül pedig, mivel idõm lejár, itt szeretném bejelenteni, hogy a Magyar Demokrata Fórum (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi a felszólalási idõ leteltét.) kezdeményezi a szabadságharc 150. évfordulójának megfelelõ és méltó ünneplésére, elõkészítésére egy '48- as emlékbizottság (Az elnök a csengõ újbóli megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idõ leteltét.) létrehívását. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)
(16.30)