SEBÕK JÁNOS (MSZP): (A mikrofon bekapcsolása nélkül beszél, ezért hozzászólásának eleje nem hallható.) .még jó néven vettem volna, ha arról is szól, hogy amikor egy akciószázadot alkalmaz, hogyan dönt: rendvédelmi szervként alkalmazza vagy pedig fegyveres erõként? Mert ugyanis én elsoroltam, hogy itt jogkörök csorbulnak, és azt tudomásul kell venni, hogy sem az alkotmány nem engedi, de mi sem engedhetjük, hogy a kormány a parlament döntése nélkül fegyveres erõt bármikor is igénybe vegyen. Ezt tudomásul kell venni.
Kõszeg képviselõtársamnak:
Úgy hiszem, rosszul olvashatta valahol. Meg kell nézni a honvédelmi törvényt. Az pontosan szabályozza, hogy a fegyveres erõk harckészültségbe helyezését csak a kormány rendelheti el, és nem a belügyminiszter. Márpedig nem lehet a kettõt külön venni. Fegyveres erõk alatt mind a kettõ értendõ, nem külün-külön. Tehát csak a kormány rendelheti el; míg a fegyveres erõk mozgósítását csak az Országgyûlés rendelheti el, nincs joga a kormánynak ehhez.
A fegyveres erõk létszámáról ne beszéljünk, mert úgy hiszem, azzal nagyon sok problémánk lenne. Ugyanis a demokratikus országokban - és most is arra hivatkozom, nem a volt szocialista országokra - kialakult az, hogy a fegyveres erõk létszáma arányosan a lakosság 0,4 százaléka. Tessék akkor a 40 ezer fõbe belevenni a fegyveres erõket és a határõrséget! Ugyanis Németország, Belgium, Hollandia, még sorolhatom, sõt Franciaország ez év januárban kezdte meg: az 570 ezer fõs haderejét 2001 végére 340 ezerre fogja csökkenteni. Mert igenis, Európa biztonsági helyezte ezt engedélyezi. És ezért ne beszéljünk arról, mert ha csak 13 ezer fõt veszek a határõrség 20 ezer fõjébõl, akkor 0,65 századra jön ki, ez pedig sok. Nem megengedhetõ, az ország gazdasági helyzete miatt sem!
Köszönöm szépen.