BAUER TAMÁS (SZDSZ): Elnézést kérek, tisztelt képviselõtársaim; biz' Isten nem terveztem felszólalni, de két megjegyzést kell tennem ahhoz, amit Trombitás Zoltán elmondott. Azért merem csak ezt tenni, mert amit mondott, az nem tartozik ehhez a határõrségtörvényhez, és megtartóztattam magam, hogy a határõrségtörvényhez hozzászóljak.
Két állítása volt Trombitás Zoltánnak, amelyek szerintem nem állják meg a helyüket. Az egyik állítása, ami nem állja meg a helyét, hogy a honvédség, a hadsereg szétverése folyna ma Magyarországon. Ez nem igaz, a hadsereg átalakítása folyik; de hozzáteszem: annak a kérdésnek, hogy a hadsereg átalakítását hogyan ítéljük meg, semmi köze ahhoz, hogy a határõrség határvadász alakulatai - tehát harcoló alakulatai - idetartoznak vagy odatartoznak. Ez az egyik megjegyzésem - de szeretném hangsúlyozni: nem folyik a hadsereg szétverése.
A másik megjegyzésem ahhoz, amit mondott, a következõ: azt állította, hogy az erõs határõrségre azért volt szükség - és azért van szükség -, mert belekényszerítették Magyarországot a trianoni békeszerzõdésbe. Akkor fel kell tenni azt a kérdést, ha tetszik, hogy miért kellett Magyarországnak kétszer is ebben a században megtámadnia szomszédait, méghozzá olyan ügyetlen módon, hogy utána elvesztette a háborúkat és belekényszerült egy ilyen békeszerzõdésbe. Azt hiszem, ez a kérdés nem tartozik a határõrségtörvényhez, és nem kell ezt a történelmi vitát most lefolytatnunk; de az biztos, hogy abból, hogy egyszer, 1918 után egyfajta rendszer, utána - 1945 után - másfajta rendszer a hadsereg egy részét eldugta a határõrségbe, nem következik, hogy a jelenlegi rendszerben - amely, eltérõen a '18 utánitól és eltérõen a '45 utánitól egy demokratikus rendszer - ugyanezt a játékot kell tovább folytatnunk. De ezt pusztán logikailag vetettem fel, anélkül, hogy állást foglalnék abban a vitában, ami a törvény beterjesztõi, illetve Sebõk és Kõszeg képviselõtársam között fennáll. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)