DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! Természetesen a villamosenergia- szektor privatizációja, gondolom, azért kerül nap mint nap a napirend elõtti felszólalások közé, mert egy nagyon fontos iparágról van szó. És bizony vannak tapasztalatok arról, hogy ennek az iparágnak az élete hogyan alakul, és a privatizációjának milyen tanulságai vannak; hiszen 1993 óta zajlik, ennélfogva elég nehezen lehet azt állítani, hogy olyan nagyon nagy sietséggel történne.
Az egy kétségtelen tény, amit Varga képviselõ úr elmondott, hogy egy idõben kellett végrehajtani a villamosenergia-iparnak a törvény által meghatározott új modelljére történõ átállítását, átrendezését, az árszabályozás bevezetését és ezzel egy idõben a privatizációt. Ez azt a látszatot kelti, mintha az áremelésnek a privatizáció lenne az oka. Ezt pedig mindenki, aki egy kicsit is elolvasta azokat a tanulmányokat, amelyeket éppen Varga képviselõ úr is felmutatott, vagy foglalkozott a kérdéssel, pontosan tudja, hogy ez nem így van. Ezért nem túl szerencsés állandóan, legalább ezen a helyen nem kellene folyton összekötni az áremelést a privatizációval.
A szakmai és érdekképviseletekkel történt eddigi megbeszéléseink azt mutatták, hogy van esély egy konszenzus kialakítására. Csak arra szeretnék emlékeztetni, hogy éppen az után a konferencia után, amelynek a tanulmánya Varga képviselõ úrnál van, kaptam levelet Gál Rezsõ úrtól - aki igazán nem vádolható a privatizáció nagy egyetértõjének jelzõjével -, hogy most látja azt az esélyt, amikor is a privatizációs szempontok, az árképzés és az energiaszektor, biztonságos energiaellátás együttesen jól megoldható (Sic!). Ez nem azt jelenti, hogy holnap sor kerül az MVM vállalatcsoport privatizációjára, pusztán arról van szó, hogy a szakmai álláspontok, az érdekképviseleti álláspontok közelednek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)