KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Egy olyan kérdéssel kell kezdenem, amelyrõl a Házban már sokat vitatkoztunk, nevezetesen a stabilizáció, a gazdasági egyensúly helyreállításának kérdésével, amely kérdés a kormánykoalíció pártjai szerint minden mást meg kellett hogy elõzzön annak érdekében, hogy az esetleges gazdasági összeomlást elkerüljük, fenntartsuk, illetve javítsuk az ország hitelképességét, és ezen keresztül közelebb vigyük Magyarországot Európához.
Ennek a hatásai alól az államháztartás különbözõ szereplõi természetesen nem tudták kivonni magukat, és ez igaz az önkormányzatokra is. Az önkormányzatok egyébként nemcsak 1995 óta, hanem már a megelõzõ évek óta is egyre szigorodó feltételek mellett gazdálkodnak, ami - még egyszer mondom - a költségvetés lehetõségeinek függvényeként alakult. Ebben a helyzetben többféle intézkedést lehet tenni, amelyeket a Belügyminisztérium megtett.
Egyrészt természetesen ki kell alakítani azon szabályok körét, amelyek mederben tartják az önkormányzatok kötelezettségvállalásait, illetve amelyek elõsegítik annak a folyamatnak a rendezését, amely megakadályozza, hogy önkormányzatok úgy jussanak csõdbe, hogy utána rendezetlen feltételrendszer alakul ki. Többek között ezt a célt szolgálta az önkormányzati csõdtörvény, amellyel kapcsolatban éppen a képviselõ úrnak is számos kemény észrevétele hangzott el, amelyek egyébként nem igazolódtak be.
Ma Magyarországon az adósságrendezési eljárásról szóló törvény alapján öt önkormányzatnál folyik eljárás, és mindegyik önkormányzat esetében ennek az eljárásnak a vége a mûködõképesség helyreállítása lesz. Azok a kijelentések, amelyek évrõl évre elhangzanak - nevezetesen, hogy tömegesen mennek csõdbe az önkormányzatok - eddig nem igazolódtak, és így lesz ez a jövõben is, hiszen a másik nagyon fontos kérdéskör egy ilyen szigorodó feltételrendszerben az, hogy erõsítsük azt a szolidaritási elemet az önkormányzati finanszírozási rendszeren belül, amely éppen azt a feltételrendszert állítja elõ, amirõl Kósa Lajos képviselõtársunk az azonnali kérdések órájában beszélt. Nevezetesen: azon önkormányzatok esetében, ahol a gazdálkodás feltételei a méret miatt, a lakosságszám alacsony volta miatt, illetve az intézményhálózat hiánya miatt nincsenek meg, oda csoportosítsunk anyagi eszközöket, azoknál pedig, ahol lehetõség van a gazdálkodásra, akár a bevételek növelésére, akár a kiadások csökkentésére, ott pedig ennek a feltételeit teremtsük meg.
Ezt a célt szolgálják azok az eszközök, amelyeket a költségvetésben alkalmazunk. Például növeltük a személyi jövedelemadó hányadot, de ezen belül a helyben maradó rész csökkent; a kettõ különbözete a szolidaritási elemet erõsítette akár az önhikire fordított összegek növelésével, akár a személyi jövedelemadó kiegészítésre fordított összegek növelésével, illetve legújabban abban az esetben, ha az önkormányzatok létszámleépítéssel élnek, akkor ennek terheit is átvállalja a költségvetés. Így történik ez 1997-ben is.
A harmadik lehetõség a bevételek növelési lehetõségének megteremtése. Ezt a célt szolgálta a helyi adóról szóló törvény olyan értelmû módosítása, ami azon önkormányzatok számára, akik ezzel élni tudnak, a feltételrendszert megteremtette.
Végül a negyedik - általam fontosnak tartott - kérdéskör, hogy a Belügyminisztérium, illetve a Belügyminisztériumhoz tartozó szervezetek minden segítséget megadnak az önkormányzatoknak a megfelelõ mûködéshez. Ezt a feladatot végzik a közigazgatási hivatalok is, és ezt a segítséget adják meg szolgáltatásaikon keresztül a tákiszok is.
Végül, ami a jövõt illeti: folyik a cél- és címzett támogatási rendszer módosítása a rendszer fenntartásával, de problémáinak kiküszöbölésével. Folyik a társulási törvény elõkészítése, ezeket az önkormányzati érdekképviseleteknek már kiküldtük. Ehhez módszertani segédletet is fogunk adni. 1997-ben háromszorosára növeltük a körjegyzõségek támogatására fordított kereteket.
Ezért összefoglalva azt tudom mondani, hogy az önkormányzatok valóban nagyon szigorú feltételek mellett gazdálkodnak. Rendkívül felelõsen mûködnek és gazdálkodnak - többek között valóban ezért sem kerül sor a csõdökre -, de ennek kivédését a költségvetési lehetõségek a szigorú feltételek mellett is biztosítják, ezért biztos vagyok abban, hogy amíg a feltételek ilyenek, az addig is megfelel a mûködõképesség az önkormányzatoknál. Ha pedig a gazdasági növekedés megindul, akkor azok a többletfeltételek (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), többletforrások is rendelkezésre állnak, amelyek a mûködést folyamatosan biztosítani fogják. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(15.30)