DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz): Rendes felszólalás, legalábbis arra törekszem, hogy az ön igényeit és a Ház igényeit is kielégítõ úgynevezett rendes felszólalást tegyek.
Minek is vagyunk itt tanúi, tisztelt Országgyûlés? Mondhatnám azt is, hogy egy történelmi pillanat, ami történik ebben a Házban. Annak vagyunk tanúi, hogy a Házszabály vizsgálóbizottságok felállítására vonatkozó rendelkezéseit ügyes, nyilván a többségi döntésen nyugvó házszabály-értelmezési praktikával hogyan próbálja a két kormánypárt eljelentékteleníteni, és ilyen módon a késõbbi vizsgálóbizottságok számára is precedenst teremteni. Ennek vagyunk itt most tanúi. Ezt látjuk most, ez fog bekövetkezni holnap nyilvánvalóan az alkotmányügyi bizottság ülésén is. Az eddig megismert beterjesztett módosító javaslatok is jórészt ezt valószínûsítik. Nyilvánvalóan a bizottság tárgyára vonatkozó módosító indítványok is kerülnek az alkotmányügyi bizottság asztalára.
(18.50)
Az elhangzottak és a módosító indítványok rövid áttekintése alapján most már az is nyilvánvaló számomra, hogy az fog történni, hogy az alkotmányügyi bizottság a módosító indítványokat - többségi szavazással - nem a bizottság tárgyára vonatkozó módosító indítványnak fogja minõsíteni, hanem valamilyen más elnevezést választ. Ilyen módon házszabályszerûen elõterjeszthetõnek fogja minõsíteni. És mi fog történni? Mi lesz itt? - hogy klasszikusokat idézzek. Az lesz, hogy meg fogják változtatni a vizsgált pártok sorrendjét. Az lesz, hogy a vizsgálat lényegében megint leegyszerûsödik az MDF és a Fidesz székházügyének vizsgálatára, és az lesz, hogy mindehhez kormánypárti elnök fog segédkezet nyújtani. (Dr. Vancsik Zoltán: Pontosan ez lesz!) Ennek az elõkészületeit látjuk itt, ez fog megtörténni holnap, ezért szemforgató az, amit a kormánypárti képviselõk mondtak arra vonatkozóan, hogy õk támogatják e bizottság felállítását.
Ilyen értelemben természetesen szemforgató Bauer Tamás véleménye is. Itt nem látunk mást, mint annak a megjelenését, hogy valaki vizet prédikál, és bort iszik. Õk ugyanis ezt a bizottságot abban a formában fogják fölállítani, ahogy ezt majd szépen - részben a Házszabályt sértõ módon - át fogják alakítani. Ez fog történni, tisztelt Ház, holnap az alkotmányügyi bizottságban, és azért mondom, hogy történelmi pillanat, mert ilyen módon precedenst sikerül teremteni a vizsgálóbizottság következõ másfél éves mûködésének ellehetetlenítésére.
Ami pedig a dolog érdemi részét illeti. Bauer Tamásnak sok tévedése volt, egyet hadd idézzek! '93-ban az Állami Számvevõszék már megvizsgálta ezt a kérdést, egyébként ki is adott ez ügyben egy kommünikét. Kristóf István ez ügyben megint csak pontatlanul idézte az Állami Számvevõszéknek a bizottság ülésén elhangzott, illetõleg hozzánk részben írásban eljuttatott véleményét. (Trombitás Zoltán: Nem is tud olvasni!) Az Állami Számvevõszék megbízott elnöke elég egyértelmûen leírta azt, hogy ebben a kérdésben az ingatlanjuttatást az MDF és a Fidesz tekintetében lényegében törvényesnek találták, el kell olvasni az idevonatkozó levélrészletet. Erre vonatkozóan a bizottsági ülésen volt egy meghallgatás is. Arra a kérdésemre - amikor megkérdeztem az Állami Számvevõszék jelen lévõ munkatársától -, hogy azt jelenti-e az általuk meglehetõsen szûkszavúan megfogalmazott vélemény, hogy ha bármilyen rendellenességet, törvényellenességet észleltek volna, akkor azt nyilván jelezték volna ebben a jelentésben, a válasz egyértelmûen az volt, hogy igen. Azt gondolom, hogy ebbõl is világosan arra lehet következtetni, hogy igen, megvizsgálták, és egyébként törvényesnek találták.
Az ingatlan értékesítésére vonatkozóan pedig nem ilyen keretekben, hanem a pártoknál lefolytatott, kétévenként sorra kerülõ célvizsgálatok esetében került sor. Erre vonatkozóan szintén elõvehetõk az ÁSZ-jelentések, a parlamenti dokumentumokban elérhetõ, elolvashatók. A bizottságban meghallgatott állami számvevõszéki munkatársak is világosan nyilatkoztak arról, hogy az értékesítést is törvényesnek találták. Ennyit a tényekrõl.
Az bizonyos, hogy ezzel a kérdéssel elég régóta foglalkozik a Ház is, és az is nyilvánvaló - egyetértek Dávid Ibolyával -, hogy mi volt az oka e korábbi albizottság felállításának. Az viszont csak nyilvánvaló, és a hozzászólásom elején elmondottakat igazolja, hogy más pártok tekintetében - különösen az MSZP és részben az SZDSZ tekintetében is - bizony volna mit vizsgálnia a most már egyre inkább ellehetetlenülõ - úgy látom -, és a kormánypártok által vélhetõen majd meglehetõsen korlátozott hatáskörben felállítandó vizsgálóbizottságnak.
Az MSZP tekintetében ugyanis szoktak hivatkozni arra - ez elhangzott az alkotmányügyi bizottság ülésén is -, hogy az MSZP lényegében már elszámolt a vagyonával, nem kell itt már vizsgálni semmit sem. Nos, tisztelt Ház, csak a rend kedvéért, és megint a tényeket idézve: hadd álljon itt egy rövid emlékeztetõ az MSZP vagyonelszámolásáról.
Az Állami Számvevõszék 1990-ben az elszámolás alapját képezõ nyolc táblából - azoknak mondanám emlékeztetõül, akik nem voltak tagjai az elõzõ Háznak, vagy nem kísérték figyelemmel - nyolc különbözõ vagyoni kategóriát jelölt meg a törvény. Külön az ingatlanokat, külön az ingóságokat és más egyéb javakat. Nos, ebbõl a nyolc táblából egy táblát minõsített hitelesnek, egy további táblát kiegészítésekkel hitelesíthetõnek tartott, hat tábláról különbözõ okok miatt azt mondta ki, hogy nem hiteles. Így például az ÁSZ nem hitelesítette a szervezet és intézményei ingatlanjaira vonatkozó adatokat; ugyancsak nem hitelesítette a szervezet bevételi forrásainak és kiadásainak alakulására vonatkozó adatokat; valamint az ÁSZ ugyancsak nem hitelesítette a szervezet ingatlanon kívüli egyéb állóeszközeire vonatkozó könyv szerinti adatokat. Ennyit arról, hogy esetleg van-e indoka az MSZP esetében vizsgálódni.
A korábbi bizottsági üléseken azt is elmondtam, hogy a mi információink szerint - hiszen a pártok nagyjából a kisebb településeken látják azt, hogy milyen elhelyezési körülmények között vannak - az MSZP tekintetében több százezer négyzetméter ingyenes ingatlanhasználatról van szó, ami feltûnõ értékkülönbséget, aránytalanságot jelent a többi párt tekintetében. Példaként azt is megemlítettem, hogy a Köztársaság tér 27. szám alatt van az MSZP központi székháza, a mellette levõ 26. szám alatti épületet részben az MSZP budapesti és Pest megyei szervezete használja, ez mintegy 1800 négyzetméteres területet jelent. Összehasonlításul: egyetlenegy más parlamenti pártnak a budapesti és Pest megyei irodája sem ekkora. Nem, hogy ekkora, a tized- vagy századekkora alapterületet sem éri el. Mi ez, hogyha nem feltûnõ aránytalanság? Mi ez, hogyha nem vizsgálatra érdemes kérdés? De a vizsgálat indokául azt is említhetném - és értem én a kapálódzást, hogy ebben a formájában a kormánypártoknak nyilván nem kell ez a vizsgálóbizottság, és minden eszközzel megpróbálják majd ezt a vizsgálatot az eredeti céljától eltéríteni - van egy elsõfokú - még egyszer mondom: elsõfokú - bírósági döntés, ami ugyan egy sajtóperben született, de a bíróság indoklásából világosan és egyértelmûen kiderül, hogy az SZDSZ Mérleg utcai székháza több mint 1000 négyzetméterrel nagyobb az általa korábban bevallottnál.
Tehát volna mit vizsgálni, tisztelt Országgyûlés, de ehhez láthatóan nem igazán fûlik a foga az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Értem én a kapálódzást, értem én, hogy megint csak ujjal kell mutogatni az Fidesz-re és az MDF-re, és értem, hogy természetesen ezekrõl a kérdésekrõl nem szívesen fognak - sem a bizottság, sem pedig az Országgyûlés elõtt - számot adni. Pedig kellene, indokolt lenne, ez az egyetlen kérdés, hogy ezekben a kérdésekben valóban indokolt lenne további vizsgálatot folytatni. Ebben az egy kérdésben egyetértek Bauer Tamással. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)