DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Szeretnék csatlakozni Czuczi Mihály képviselõtársam nagyon alapos érveléséhez, mégpedig azért, mert magam is úgy látom, hogy azok a harcok, sõt csaták, amelyek egyáltalán a polgári szolgálat lehetõségének megteremtésére ezelõtt néhány évvel, nem oly régen Magyarországon lezajlottak - s amelyek után aztán végre megszületett ezen emberi jogi lehetõség biztosításának törvényi lehetõsége is Magyarországon, és ez a bizonyos másfélszeres szorzó -, nem igazolták vissza ezek az adatok, amelyeket ön elmondott, azt a félelmet, amirõl beszél.
Ugyanakkor hadd mondjam el, hogy sajátos módon a polgári szolgálat is azért jelent valamilyen komoly tehervállalást annak a számára, aki ezt választja a fegyveres szolgálattétellel ellentétben, vagy vele szemben; jelent, méghozzá abból az egyértelmû helyzetbõl, hogy mégiscsak egy zárt, nem általa választott, hanem, hogy úgy mondjam, kötelezõ feladatot fog végrehajtani, és ezzel, ha elmondjuk, hogy mennyi idõt vesz igénybe a fegyveres szolgálat, és mennyi idõt a polgári szolgálat, akkor bizony azt kell mondani, hogy a polgári szolgálatra vállalkozók hosszabb idõre fognak kiszakadni abból a szocializációs folyamatból, amelybe egyébként egy ilyen, 18-20 éve körül haladó, lévõ fiatal valamilyen módon mégiscsak kell hogy átmenjen. (Sic!)
Ezért én azt hiszem, hogy elérkezett annak az ideje a törvénymódosítási javaslat kapcsán, hogy ezt a csökkentést a másfélszeres szorzóról az egyharmadra - plusz egyharmadra -
elvégezzük, mert ezzel, azt hiszem, még mindig fönnmarad az a félelem, amely valamikor a másfélszerest, hogy úgy mondjam, megszülte, de valamivel mégiscsak a tapasztalatoknak fogunk adni végre valamilyen visszatükrözõdést is, és ha lehet, akkor most van ez a törvény napirenden, tegyük meg most. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.)