DR. PETÕ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyes ellenzéki kollégák - az egyértelmûség kedvéért mondom, hogy nem az elõttem felszólaló frakcióvezetõ-pártelnök úrra gondolok - itt korai választási beszédeket mondanak, jóval több, mint egy évvel a választások elõtt, és jó tanácsokat adnak a kormánynak, hogyan lehetne társadalmi békét teremteni. Közben kormányzati aspirációik vannak, de a társadalmi béke megteremtésére csak egyetlen eszközt látnak ebben a pillanatban: minden követelés, ami Magyarországon ma megfogalmazódik, jogos és kielégíthetõ követelés. Tagadják - és itt egyértelmû, hogy Szájer képviselõ úrra utalok -, hogy tény volt, hogy Magyarország milyen pénzügyi helyzetbe került 1995 elején.
Ha valaki ki tud tekinteni a magyar parlamentbõl - és ez is ajánlatos lenne egyes ellenzéki képviselõtársaimnak -, láthatná, hogy az úgynevezett volt szocialista országok, a környezõ országok milyen helyzetben vannak. Én egyetlen olyan környezõ országot nem ismerek, amelyik társadalmi feszültségek, konfrontáció nélkül meg tudná oldani ebben a térségben a maga problémáit. Azok az országok állnak jól ebben a térségben, amelyeknek kormányai idõnként mernek konfrontációt vállalni. Bizony, a közteherviselés jegyében olykor jogosnak tûnõ, ám teljesíthetetlen követeléseket elutasítanak.
Fölmerül itt, hogyan lehetett volna elkerülni az agrárválságot. A mi meggyõzõdésünk az, hogy nagyon nehéz lett volna Magyarországon elkerülni az agrárválságot, több tényezõ következménye is az az agrárprobléma, amivel ma mindannyiunknak szembe kell nézni. Hogy csak néhány elemet mondjak: ha nincs nyilvántartás a gazdáknál, akkor sokan amiatt panaszkodnak, hogy a kormány támogatja a feketegazdaságot, hogy felvásárló maffiák akadályozzák meg a kistermelõk tevékenységét. Biztos, hogy több tényezõre vezethetõ vissza az agrárválság, de egy tényezõ biztos, hogy szerepet játszott: a Független Kisgazdapárt programja és politikája, amelyet bizony rákényszerített az elõzõ kormányra. Én még emlékszem az Antall-kormány gazdaságpolitikai elképzelésére a mezõgazdasággal kapcsolatban: abban nem szerepelt az, amit a kormány a Kisgazdapárt zsarolására végül is támogatott.
Torgyán képviselõ úr itt kihátrált a felelõsség alól. Bejelentette nem sokkal ezelõtt, hogy õk már '90 augusztusában megkezdték a kilépést az Antall-kormányból. (Zaj.) Ez a megkezdett kilépés '92. február 12-én fejezõdött be, közel két évig tartott. De '91 áprilisában fogadta el az elõzõ parlament az úgynevezett kárpótlási törvényt, 45 lelkes kisgazda szavazattal, Torgyán József személyes buzdítására. Ha ennek nincs köze a mai agrárproblémákhoz, akkor semminek nincs köze. (Taps a kormánypárti képviselõk padsoraiban.)
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen vannak jogos követelések az agrárszférában, vannak jogos követelések, amelyek teljesíthetõk, és vannak olyanok, amelyeket a legnagyobb jószándékkal sem lehet teljesíteni. Mára azonban a kiskõrösiek korábbi érdekképviseleti szervezete - célkitûzéseit tekintve, azt nézve - politikai szervezetként mûködik. A kiskõrösiek azt kérik felhívásul, hogy kövessék õket a politikai pártok. Nyilván majd eldöntik, hogy Kósa Gyula vezeti-e Torgyán Józsefet, vagy Torgyán József Kósa Gyulát. Ezt a mérkõzést majd õk megvívják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselõk padsoraiban. - Dr. Torgyán József jelentkezik.)