DR. NAGY FRIGYES földmûvelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Való igaz, hogy a magyar mezõgazdaság európai uniós csatlakozását valamennyiünknek sokkal komolyabban kell felfogni. Mértéktartó európai szakemberkörökkel konzultálva, azt hiszem, nem látják ennyire borúsnak a helyzetet, mint amilyennek mi megítéljük. Ez következik abból, hogy a magyar mezõgazdaság és élelmiszeripar belföldi ellátó-tevékenysége és exporttevékenysége nem elhanyagolható, hisz azt hiszem, az a 3 milliárd amerikai dollár export - ebbõl 2 milliárd dollár pozitív szaldó - azt mutatja, hogy a magyar mezõgazdaságnak igenis van keresnivalója az európai piacon is.
Az elõttünk álló - az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó - feladatok közül kiemelkedõ jelentõségû a mezõgazdasági támogatási és ezen belül a mezõgazdasági piacszabályozási és exporttámogatási rendszer átalakítása, mely a lehetõségekhez mérten az EU alkalmazott gyakorlatához közelít. Ennek a gyakorlatnak a csatlakozáskor viszonylag könnyebb adaptálására teremt lehetõséget.
Már az 1997-es támogatási és piacszabályozási rendszerben éppen ezért olyan eszközök alkalmazását irányozta elõ a minisztérium, amelyek nemcsak az Európai Unió gyakorlatában meghatározók, hanem ugyanakkor a WTO-megállapodásban foglalt követelményeknek is eleget tesznek. Ilyenek például a közösségi marketingre, a terméktanácsi informatikára, az exporthitel kamattámogatására forrást juttató támogatási formák. A mezõgazdasági exporttámogatás gyakorlatának módosulását jelentõsen befolyásolja a WTO-ban tett hibás magyar vállalásról szóló egyeztetõ tárgyalások végeredménye. Ez éppúgy hatással lehet az EU-csatlakozásig elõttünk álló idõ hazai támogatási gyakorlatára, mint magukra a csatlakozási tárgyalásokra. (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) A kormány mindent megtett és megtesz azért, hogy a vállalás miatt a magyar mezõgazdaság a csatlakozáskor ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)