DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselõtársaim! A bûnüldözés Magyarországon szinte állami monopólium. Mindaddig, amíg törvények büntetik az önbíráskodást, nagyon oda kell figyelni a kormányzatnak arra, hogy a bûnüldözés területén mit tesz és azt hogyan teszi. Nem hiszem, hogy egy csapásra csodákat lehetne ma Magyarországon mûvelni. De egyet hiszek: azok a kormányzati intézkedések, amelyek az elmúlt két-három évben jellemezték a bûnüldözés területén a magyar kormányzatot, bizony nagyon-nagyon hiányosak.
Várva vártuk ezt a javaslatot, amit a kormány beterjesztett, azonban csatlakoznék az MDNP felszólalásához abban, hogy csalódást okozott mindannyiunknak ez a beterjesztés, pontosan azokon a területeken, amelyeket a képviselõ asszony elmondott: hogy a vagyon elleni bûncselekmények meghatározott körében, a gazdasági bûncselekményeknél nem növekszik a büntetési tétel, erre nincsen magyarázat. Nincsen magyarázat azért, mert rohamléptekben nõ az elkövetési érték, nõ az elkövetett bûncselekmények száma, súlya, szervezettsége. Tehát minden azt indokolja, hogy nõjön a büntetési tétel a vagyon elleni bûncselekményeknél.
Ami pedig a robbantásos bûncselekményeket illeti, azt hiszem, hogy egy egy évig terjedõ szabadságvesztés-büntetésnél nem lehet arra hivatkozni, hogy most is ki lehet szabni a büntetési tételeket, vagy pénzbüntetést lehet kiszabni adott esetben. A képviselõcsoport javaslata eredetileg arra irányult, hogy 5-10 évre emeljék föl. Ebben nincs változás a kormány által benyújtotthoz képest, tehát elfogadták az MDNP javaslatát; azonban egy megjegyzést szeretnék tenni: egy év alatt olyan késedelembe került az Országgyûlés és a törvényhozás, amely miatt felelõsnek érezheti magát azért, hogy a jelenlegi robbantásos bûncselekményeknél ilyen kis büntetési tételeket lehet csak kiszabni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
(9.10)