GLATTFELDER BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselõtársaim! Örülök annak, hogy már az eddigi szónokok is érintették a törvényjavaslatok társadalmi hátterét, ugyanis a mai törvények tárgyalása nem elõzmények nélkül való. Több mint egy hónapja kezdõdtek el a magángazdák tüntetései. Ezeken a tüntetéseken több tízezer munkagéppel több százezer magángazda vett részt. Ez idáig a gazdák tüntetése a törvények és a jogszabályok legteljesebb tiszteletben tartásával zajlott le, amit még azok is szimpátiával figyeltek, akik számára ez kellemetlenséget okozott közlekedésükben. Kirívó rendbontás, visszaélés még a hivatalos források szerint sem történt. Csak itt-ott hangzott el egy-egy rosszízû megjegyzés, de ezek nem váltak általánossá.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt örül annak, hogy ezek a tüntetések békésen és törvényesen zajlottak le. Ezt a tényt az állampolgári felelõsségtudat megnyilvánulásaként és a részvevõk, az állampolgárok politikai érettségeként értékeli.
Ezzel szemben azonban úgy véljük, hogy nem jó, ha a polgároknak az utcán kell érvényt szerezniük jogos követeléseiknek. A Fidesz érdeke, hogy az országban rend és nyugalom legyen. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a parlamenti politizálás híve. Híve annak, hogy a társadalmi konfliktusok nyugodt körülmények között, alkotmányos kereteken belül a parlamentben oldódjanak meg. Nem örül annak, ha az érdekképviseleteknek nem marad más lehetõsége, mint az utcára hívni tagjaikat és szimpatizánsaikat, mert a kormányt a tárgyalóasztalok mellett nem tudják meggyõzni hibás intézkedéseinek visszavonásáról, kijavításáról.
A kormány tagadhatatlanul durván és érzéketlenül nyúlt a magángazdák adózási és tb-fizetési kérdéseihez. Juhász Pál képviselõtársam utalt a mezõgazdaságban dolgozók - általa úgynevezett - paranoiájára. Lehet, hogy ez létezik. De ha van ilyen, akkor a kormánypártoknak - és különösképpen az MSZP-nek - nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia azokat a társadalmi elõítéleteket, amelyek vele szemben a magángazdák körében megfogalmazódnak. Akik akkor érintettek voltak abban, azok soha nem tudják elfelejteni az MSZP jogelõdjeinek azt a ténykedését, amikor kuláklistákat állítottak össze, leseperték a padlásokat, végezetül pedig téeszekbe kényszerítették a gazdálkodókat. Erre a dologra akkor is emlékezni kell, ha tudjuk, hogy a mai MSZP-nek már az a véleménye errõl a dologról, hogy elítéli ezeket a ténykedéseket, és ma nem fenyeget senkit olyan veszély, hogy tulajdonát jogellenesen államosítják vagy más módon elvonják. De ezekkel az elõítéletekkel szerintem számolni kellett volna. Ha a mai MSZP, a Szocialista Párt valamilyen célzott intézkedést indít a magángazdák ellen, akkor errõl sokak számára az önök elõdpártjainak bûnei jutnak eszébe. Ezért különösen káros és felelõtlen magatartás volt ezeket a félelmeket újra feléleszteni.
Márpedig az utóbbi hetekben számos olyan mondat hangzott el, amely alkalmas volt erre. Sajnálatos például, hogy a kormány nem képes árnyaltan fogalmazni a kárpótlás ügyében. Amikor - egyébként jogosan - a kárpótlás hibáira hívják fel a figyelmet, azt gyakran úgy teszik, hogy sokak számára ebbõl az hallatszik ki, mintha a kormány általában a magántulajdon szükségességét tagadná, pedig ez egész biztosan nincs így. Kár volt arra utalni, hogy a magángazdáknak ma a rendszerváltás miatt rosszabb, mint korábban. Kár volt olyan mondatokat mondani, miszerint akik földhöz jutottak, azok már megbánták, vagy ha még nem bánták meg, hát meg fogják bánni; mert bizony ez már-már úgy hangzik, mintha fenyegetés lenne.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az elmúlt hetek történetei minket leginkább az érdekegyeztetés csõdjére emlékeztetnek. Sajnálatos, hogy miközben egyes érdekképviseletek fölajánlották tárgyalási szándékukat a kormánynak, addig a kormány csak azokkal tárgyalt, akik rögtön és azonnal az utcára hívták a tüntetõket. Ebbõl sokak számára az rögzõdött, hogy ez a kormány csak az erõbõl ért, csak azzal tárgyal, aki rögtön és azonnal az utcára hívja az érdekelteket. Ez a magatartás megítélésünk szerint hozzájárult a tüntetések kiszélesedéséhez és eszkalációjához.
Néha úgy tûnt, a kormány szándékosan provokál. Miért kellett volna különben elmondani az emlékezetes erzsébetvárosi beszédet, amely szembeállította a falut és a vidéket? Miért volt szükség Baja Ferenc azon nyilatkozatára, hogy a magángazdáknak azt a bejelentését, miszerint lehetséges, hogy visszaállnak a teljes blokádtól, megfutamodásnak és önfeladásnak minõsítette. Ez nem a konfliktusok megoldására való törekvés, ez konfliktuskeresés.
Sajnos, a kormány már a konfliktus legelején elvesztette szavahihetõségét. Nyilvánvaló, hogy az az állítás, miszerint az új adó- és tb-jogszabályok bevezetése nem jelent érdemi tehernövekedést a gazdák számára, ellentétes azzal a másik érvvel, hogy ha ezeket az adó- és tb-jogszabályokat eltörölnék, akkor az az állami és a tb- költségvetésnek óriási hiányt eredményezne. Sajnos, a kormány érvelése is és a bevezetés módja is hibás volt.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyetért a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének azon javaslatával, miszerint célszerû lett volna az idei évre a törvények végrehajtását felfüggeszteni, mert így a gazdáknak lehetõségük nyílt volna az átmeneti idõben arra, hogy a végrehajtással kapcsolatos adminisztrációs terheket megismerjék, és így elegendõ idõ maradt volna arra, hogy a kormány az érdekképviseletekkel tárgyalásos úton egy jobb megoldást válasszon ki. Olyan módon is lehetõség lett volna ezt végrehajtani, ahogy tegnap Raskó György említette, ha a kormány intézkedett volna arról, hogy a megnövekedett terheket a Munkaerõ-piaci Alapból fedezze a kormány.
Az érvek rosszak voltak, hiszen nyilvánvaló, hogy az õstermelõi igazolvány bevezetésével nem lehetett volna olyan adatokat gyûjteni, amelyek felhasználhatók lettek volna a piaci zavarok megelõzésére, hiszen itt az adatokhoz való hozzájutás mindig csak a piaci zavarok után történt volna meg. Erre egy tesztfarmrendszer felállítása szolgálna megfelelõ eszközül, amelyet egyébként sokan kezdeményeznek a német agrártörvény magyarországi adaptációján keresztül. Viszont fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Németországban a gazdáknak fizetnek az adatszolgáltatásért, nem pedig a gazdáknak kell fizetniük azért, mert adatokat kell szolgáltatniuk.
(11.30)
Hibás volt az EU-ra való hivatkozás is. Egyrészt, mert nem igaz, hogy azért kell ezeket a szabályokat bevezetni, mert az EU-ba be kell lépnünk. Semmifajta ilyen kötelezettség nincsen, ha az EU-ba be akarunk lépni. Másrészt pedig hibás az a kommunikációs stratégia, ami szerint ha a kormány valami rossz lépést, népszerûtlen intézkedést tesz, akkor azt rögtön és azonnal az EU-ba való belépés igényével indokolja meg, mert ez az állampolgárok körében a vizes kenderkötél képzetét kelti, vagyis az állampolgárok rögtön megijednek a jövõben, ha az Európai Unióhoz való belépésrõl szólnak; úgy ijesztgetik az Európai Unióval a polgárokat, mint mumussal a gyereket. Felelõtlen dolog ez, hiszen elõbb-utóbb népszavazásnak kell majd döntenie az európai uniós tagságunkról.
És végezetül: szerintem nem volt szerencsés a közteherviselésre való hivatkozás sem, hiszen a közteherviselés elvét nem lehet abszolutizálni. Nem lehet úgy tenni, mintha a mezõgazdasági kistermelõk kedvezményein túl nem lennének más adókedvezmények, amelyeknek a jogosságát senki nem vonja kétségbe. Nem lehet úgy tenni, mintha minden jövedelem egyformán adózna, hiszen a tõke-, osztalék- és munkajövedelmek ma is külön-külön, más-más módszerekkel adóznak. Nem szabad azt a képzetet kelteni, mintha az lenne a társadalmilag igazságos, ha minden jövedelem egyformán adózna. Éppen ellenkezõleg: akkor igazságos egy adórendszer, ha a különbözõ jövedelmeket - jellegüktõl függõen - külön-külön, más módon adóztatja.
Ezért károsnak ítéljük Medgyessy Péter azon kijelentését, amelyet az európai integrációs ügyek bizottsági ülésén tett, amely arra utalt, hogy majd valamikor a jövõben a mezõgazdasági magánvállalkozók, kistermelõk adózását teljes egészében hozzá akarják igazítani az összes többi személyi jövedelemadóztatáshoz. Ez szerintünk nem lenne igazságos, hiszen a mezõgazdasági kistermelõk, magánvállalkozók adója csak részben munkajövedelem; de a jövedelmüknek egy jelentõsebb részét a tõkejövedelem teszi ki, valamint a befektetéseik után járó jövedelem, amely más ágazatokban már ma is eltérõ módon adózik, mint a munkajövedelem. Nyugat-Európában is a mezõgazdaság adóztatásánál ezeket a különbözõ jövedelemtípusokat különválasztják.
Nem igaz egyébként az, hogy a magángazdák nem vesznek részt a közteherviselésben, hiszen áfát fizetnek, amit nem is igényelhetnek vissza. De megítélésünk szerint az õ részükrõl a legnagyobb hozzájárulás a közteherviseléshez az, hogy önmagukról gondoskodnak, önmagukat foglalkoztatják. Mi értéknek tekintjük ezért a magángazdaságokat, éppen úgy, ahogy az Európai Unióban is annak tekintik; és ahogy a magángazdaságokat ott is pozitívan diszkriminálják, ugyanúgy azt mi itt, Magyarországon is indokoltnak tartjuk.
Mindezek ellenére mi hasznosnak tartjuk a lezajlott vitát, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a tüntetések miatt vannak veszteségek is; hiszen felfordulás volt az országban, ami jó lenne, ha végre véget érne. De örülünk annak, hogy a gazdák képessé váltak arra, hogy érdekeiket felmutassák. Erre az Európai Unió tagjaként is nagy szükségünk lesz; ott is fontos, hogy legyenek erõs mezõgazdasági érdekképviseleteink. Reméljük, hogy a tüntetések a kormányt Tnvizsgálatra késztetik, arra, hogy gondolja át érdekképviseleti, érdekegyeztetési politikáját.
Örülünk annak, hogy a tüntetések felébresztették a mezõgazdaság iránti társadalmi szolidaritást. Mi támogatjuk a beterjesztett törvényjavaslatot, de tudjuk, hogy ez még kevés, ennél sokkal többre lenne szükség. De úgy ítéljük meg, hogy most ennyit lehetett elérni. Felmerül a kérdés, lesz-e a gazdatüntetéseknek folytatása; lesz-e teljes blokád az utakon, és a határállomásokon. A kormány fenyegetõzése egyértelmû: ezt törvénytelennek tartják, és ez ellen rendõrségi eszközökkel is fellépnek. Ez az érvelés szerintünk ugyan jogilag megalapozott, de fenyegetõzni talán mégsem kellene, hiszen abban a kérdésben, hogy egy ilyen tüntetés törvénytelen-e vagy sem, nem a kormánynak kell döntenie, hanem - majd ha erre vonatkozó indítvány érkezik a rendõrséghez, és azt a rendõrség elutasítja, akkor - a bíróságnak.
Mindazonáltal úgy ítéljük meg, és azt reméljük, hogy nem lesznek ilyen tüntetések, mert hiszünk abban, hogy ezen tüntetések szervezõi lényegesen felelõsségteljesebben gondolkoznának annál, semhogy saját tagjaikat egy ilyen beláthatatlan következményekkel járó akcióba vonnák bele, kitéve õket nem csupán egy rendõri fellépés kockázatának, hanem az azt követõ bírósági eljárás következményeinek is.
Nem hisszük, hogy a teljes blokád több eredményre vezetne, mint az eddigi tüntetések, hiszen azok is eredményesek voltak - mi legalábbis annak tartjuk õket. Nem hisszük, hogy a keményebb fellépésekkel többet lehetne elérni annál, ami ma az asztalunkon fekszik, hiszen a kormány az álláspontját ebben a kérdésben - úgy tûnik - bebetonozta. Ezen a területen továbblépésre csak a kormányváltás ad lehetõséget. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ez itt a reklám helye!)