DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselõtársaim! Elnézést kérek azért, hogy a sajtótájékoztatók idejébe belenyúlik a felszólalásom, de emlékeztetnék arra, hogy már az elmúlt héten is elmaradt ez a felszólalás - nem az én hibámból -, és valamikor erre sort kell keríteni.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló törvényjavaslatot minden eddigi felszólaló kiemelkedõen fontosnak, nagy jelentõségûnek tartotta. Ebben a Magyar Demokrata Néppárt minden elõttünk szólóval egyetért. Egyetértünk azért, mert ez a törvényjavaslat valóban személyesen érint minden magyar állampolgárt; sõt, a halott, volt magyar állampolgárokat is, hiszen mindenkinek a halála után még évtizedekig kezelnek bizonyos adatokat.
Ez a törvényjavaslat tényleg a legszemélyesebb belsõ ügyekkel foglalkozik, és azt hivatott eldönteni többek között, hogy ki az, aki ezekrõl, a magánélet legintimebb területére tartozó adatokról tudhat. Ha ez így van - márpedig így van -, akkor az ember azt feltételezné, hogy nagyon nagy körültekintéssel készült. Nézzük meg, hogy valóban ez történt-e!
A kormány 1996. december 5-i ülésén elfogadta a '97 elsõ félévére vonatkozó jogalkotási programját; ezt a programot december 12-én be is nyújtotta az Országgyûlésnek. A jogalkotási programjavaslatban ez a törvényjavaslat nem is szerepelt. Szerepelt azonban az egészségügyrõl szóló törvényjavaslat - ami egyébként még mindig nincs benyújtva -, és amennyire tudni lehet, ennek a törvényjavaslatnak lett volna része az egészségügyi adatkezelés is.
A kormány a kormányüléseken ezt az adatkezelésrõl szóló, mindenki által kiemelkedõen fontosnak tartott törvényjavaslatot vagy nem tárgyalta, vagy olyan lényegtelennek tekintette, amirõl szólni sem érdemes. Ezt abból gondolom, hogy végignéztem a kormányülésekrõl kiadott tájékoztatókat, végigolvastam a sajtótájékoztatók anyagát. Nem azt, tisztelt képviselõtársaim, amelyik az újságokban megjelent, mert akkor lehetne azt mondani, hogy valaki elfeledkezett róla, és a sajtó már megint nem tájékoztatott, hanem azt, ami szó szerint, hitelesen az Interneten megjelent.
Egyetlenegy szót nem találtam errõl a javaslatról - aztán január 20-án valahogy bekerült a parlament gépezetébe. Igaz, hogy a kormány az elsõ félévben elfogadásra ajánlott több mint hatvan törvényjavaslatnak csak egy töredékét nyújtotta be addig, és félõ volt, hogy ha a kormányjavaslatokon múlik, akkor február-márciusban - elnézést kérek a kifejezésért - malmozni fog a Ház a törvényjavaslatok tárgyalása helyett.
(12.40)
Így aztán, gondolom én, lázas keresgélés kezdõdhetett a minisztériumi fiókokban. Rá is találtak az e tárgyú, már az elõzõ kormány által elkészített törvényjavaslatra. Persze ugyanúgy benyújtani nem lehetett, egyrészt azért, mert közben változott a jog és hozzá kellett igazítani - így például azóta már van taj-szám -, másrészt azért, mert talán azt a látszatot kellett kelteni, hogy ez egy új javaslat. Ebbõl a látszatkeltési lázból - meg talán a sietségbõl - aztán keletkezett egy rendetlen, nehezen értelmezhetõ és számos ponton elfogadhatatlan törvényjavaslat. Hozzányúlt számos helyen az eredeti, az elõzõ ciklusban benyújtott javaslathoz ott, ahol nem kellett volna, és nem nyúlt hozzá ott, ahol - mert abban is volt hiba - kellett volna. Így aztán itt a végeredmény.
Miért rendetlen ez a törvényjavaslat? Azért, mert részben olyan mondatokat is tartalmaz, amelyek egész egyszerûen nem felelnek meg a magyar nyelv szabályainak, és kissé zavaros fogalmazásúak.
Nézzük meg például, hogy szól a 4. §! A 4. § (2) bekezdésének felvezetõ mondata elmondja, hogy bizonyos adatot az alábbi célból lehet kezelni:
m) bírósági eljárásban.
Hát ha ez cél - nem tudom!
A 13. § azt mondja, hogy az érintett köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni - és aztán felsorolja, hogy mikor.
c) Heveny mérgezés (véletlen, szándékos, foglalkozási, kriminális) esetén.
Hogy mi az a kriminális vagy foglalkozási heveny mérgezés, ezen lehet vitatkozni. Meg azon is lehet vitatkozni, hogy ezek a fogalmak mennyire fedik át egymást és mennyire nem. De ha már a véletlen heveny mérgezés meg a szándékos is ide tartozik, akkor a közte lévõ gondatlan miért nem, ezt elég nehéz lenne megmagyarázni. Azt hiszem, célszerû lenne ezt a zárójelet elfelejteni, de legalábbis azt, ami a zárójelben van.
Aztán rendetlen azért is, mert a kormány szokásához hûen megint nem csak az van, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal, hanem a bal kéz se tudja azt, hogy saját maga mit csinál.
Nézzük meg erre példának a hatályon kívül helyezõ rendelkezést, a 38. §-t, amely 38. § hatályon kívül helyezi az egészségügyi törvénynek a 77. §-át, a 78. §-ból meg csak a (2) és (3) bekezdést. Ezért aztán az az (1) bekezdés, amely a 77. §-ban meghatározott személyekre utal, változatlanul hatályban maradt, igaz, hogy 77. § nem lesz, és senki nem fogja tudni eldönteni, hogy kik ezek a személyek.
Rendetlen azért is, mert a fertõzõ betegségek listáját tartalmazó 1. számú mellékletet feltehetõen nem látta fertõzõ betegségekhez is értõ orvos. Ennek a részleteibe nem szeretnék belemenni, hisz magam nem vagyok fertõzõ betegségekhez értõ orvos, de a Magyar Demokrata Néppárt fertõzõ betegségekhez értõ orvosa azt mondta, hogy ott van némi rendezetlenség. Célszerû lenne megnézni, hogy valóban úgy van-e. Én jogászként csak annyit tudtam felfedezni, hogy vannak benne bizonyos betegségek, amelyek a biztonság kedvéért kétszer is szerepelnek - lásd 69., 70.; 71. és 72. pont.
Miért nehezen értelmezhetõ ez a javaslat? Nehezen értelmezhetõ azért, mert gumiszabályokat is tartalmaz. Erre az elõttem felszólaló képviselõtársaim is mondtak már példát - egyébként ellenzéki és kormánypárti padsorokból egyaránt. A Magyar Demokrata Néppárt is ilyennek tartja például az egészségügyi ellátórendszeren kívüli adatkezeléseket, de engedjék meg, hogy az idõ szûkösségére való tekintettel - miután már elõttem mások is elmondták - erre ne térjek ki részletesebben, hanem csak olyanokról szóljak, amelyekrõl mások még nem vagy nem kielégítõen beszéltek.
Nehezen értelmezhetõ azért is, mert szinonim fogalmakat sorakoztat fel egymás mellett, és nem lehet tudni, hogy ennek az egésznek mi az értelme. Például a 4. § (1) bekezdése az egészség megõrzésének meg fenntartásának az elõmozdításáról beszél. Gondolom, nyelvészeket kell felkérni arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, mi a különbség, és majd doktori disszertációk is születhetnek, hogy ha kocogok, akkor az egészségemet megõrzöm, mikor tartom fenn és az egészbõl mit kell nyilvántartani. Jó lenne, ha még a szavazás elõtt tisztáznánk ezeket a dolgokat, hogy tulajdonképpen mire gondol a kormány.
Nehezen értelmezhetõ azért is, mert sajátszerûen érthetõ megfogalmazásokat tartalmaz. Ebbõl az egyik gyöngyszem az 5. § (3) bekezdése, amelyik azt mondja - nem olvasom el az egészet, csak az ide vonatkozó részt -, hogy "a közegészségügyi, járványügyi érdekbõl történõ adatkezelés esetén az orvos jogosult az egészségügyi és személyazonosító adatot az érintettel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba kerülõ személyektõl is felvenni és kezelni". Az elõzõ javaslat, amit még az elõzõ kormány készített, csak az érintettel kapcsolatban álló személyre vonatkozott. Most - nyilván, hogy legyen valami új - belekerült az érintettel kapcsolatba kerülõ személy is. Fel nem tudom fogni, hogy mit jelent ez a különbség. Itt vagy a kettõ között nincs különbség, hanem puszta ismétlés - akkor fölösleges; vagy valami különbséget kívánnak, akkor pedig úgy gondolom, hogy az érintettõl valamiféle látnoki képességet várnak el "ugyan mondd már meg, Józsi, hogy holnapután este kivel fogsz találkozni" alapon. Elnézést a poénkodásért, de tényleg nem tudom, hogy ezt a részt annak idején majd hogy lehet értelmezni. Most ugyan viccesnek tûnik, de ezt a törvényt majd alkalmazni fogják! S kellemetlen helyzetbe sodorhatja bármely állampolgárt, hiszen egészségügyi adatai mindenkinek vannak.
A javaslat továbbá tartalmaz olyan szabályokat is, amelyek értelmezhetõek ugyan, csak az a baj velük, hogy elfogadhatatlanok.
A 7. § (4) bekezdése például meghatározza, hogy az érintett halála esetén ki az - rokonai, hozzátartozói, örökösei -, aki hozzájuthat az érintett személyes adataihoz. Úgy gondolom, alapvetõ hiba az, ha ebben a körben az érintettnek magának nem adtunk semmiféle jogosítványt. Tehát ha a törvény dönti el, úgy gondolom, célszerû lenne egy olyan szabályt beiktatni, amely lehetõvé teszi az érintett számára, hogy itt valamiféle korlátozást vezethessen be, és ne csak a törvény határozza meg azt, hogy ki vájkálhat az õ magánéletében.
A Magyar Demokrata Néppárt szerint ugyancsak elfogadhatatlan a 20. § is, amelyik a statisztikai célú adatkezelésrõl szól. Itt az az alapvetõ szabály, hogy statisztikai célra a személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetõk ezek a személyes adatok. Aztán a (3) bekezdés tesz egy kivételt - sajátszerû a megfogalmazás: "élve születés és halálozás esetén a születés, illetve a halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezetõ útján a Központi Statisztikai Hivatal részére az egészségügyi és személyazonosító adatokat át kell adni", és ez a (2) bekezdés szabályai szerint nem anonim.
Élve születés esetén egy csecsemõrõl milyen adatok lehetnek? Megszületett, van neki édesanyja, édesapja, születési helye stb. De egy halottról? A halottra vonatkozóan az egészségügyi adatok meglehetõsen tágak lehetnek. Engedtessék meg nekem, hogy bármilyen kevés idõ van, ezt felolvassam, mert érdemes megnézni azt, hogy a törvényjavaslat alapján halott személyrõl nem anonim módon miket lehetne a Statisztikai Hivatalban nyilvántartani. Gondolom, nem ezt akarta a kormány, de ez van leírva. "Egészségügyi adat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére és szexuális szokásaira (Derültség.), valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az elõzõekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemû adat, például magatartás, környezet, foglalkozás, ha annak kezelésére szükség van."
(12.50)
De itt azt mondja, hogy a halottról mindent: ez biztos, hogy egy olyan szabály, amelyik, ha így menne át, akkor az Alkotmánybíróság rostáján egészen biztosan nem menne át.
És végül, ami nincs benne a törvényjavaslatban: kihagyja a javaslat az AIDS-es betegek adatai kezelésének a problémáját. Ez nagy hiba, azt is mondhatnám talán, hogy bûn. A Magyar Demokrata Néppárt készségesen elismeri azt, hogy ez egy nagyon kényes terület. És azt is elfogadjuk, hogy ezeket az adatokat nem lehet a többiekkel egyformán kezelni, tehát speciális adatkezelésre van szükség. De úgy gondoljuk, nem az a megoldás, hogy bedugjuk a fejünket a homokba, és nem veszünk tudomást a problémáról. Ez a betegség ugyanis nemcsak fertõzõ betegség - mint a többi felsorolt -, hanem a tudomány mai állása szerint garantáltan halálos. Tehát nem lehet azt csinálni, hogy egészen egyszerûen ezt a területet nem szabályozom. Lehet, hogy másként kell szabályozni, lehet, hogy ezeket az adatokat - sõt, biztosak vagyunk benne - sokkal fokozottabban kell védeni, de azt, hogy úgy csinálunk, mintha nem lennének, azt egészen biztosan nem lehet megcsinálni.
Tisztelt Képviselõtársaim! Így aztán talán nem lesz furcsa, hogyha végezetül a Magyar Demokrata Néppárt nevében kénytelen vagyok azt mondani: nehezen tudjuk elképzelni, hogy ez a törvényjavaslat módosító indítványokkal helyrehozható. Mindenesetre ezzel együtt - miután nagyon fontos javaslatról van szó - most még nem jelentjük ki, hogy nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Megtesszük a módosító indítványainkat; megvárjuk, hogy az elfogadott módosító indítványok kapcsán milyen lesz a törvény. Persze szkeptikus vagyok ebben is, mert ha egy törvényjavaslathoz nagyon sok módosító indítványt kell benyújtani, akkor, sajnos, nagyon gyakran az a helyzet áll elõ, hogy a végeredmény még rosszabb lesz, mint az eredeti, amit a kormány benyújtott.
Úgyhogy egyelõre várunk, és majd meglátjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)