DR. TORGYÁN JÓZSEF, a napirendi pont elõadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Egy olyan vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztem, amely a MÁV Részvénytársaság gazdálkodásának átvilágítására szolgál, különös tekintettel a teherszállító vasúti kocsik leselejtezésére és beszerzésére.
Amint az ismeretes, a MÁV Részvénytársaság az ország legnagyobb, száz százalékban állami tulajdonú részvénytársasága, amely minden évben jelentõs összegû, több milliárd forint nagyságú központi költségvetési támogatásban részesül.
(21.50)
A MÁV Részvénytársaságon belül 1994 vége óta megkezdõdött a teherszállító vasúti kocsik korszerûsítése, így a leselejtezett vagonokat hulladékvasként értékesítette egy pályáztatás nélkül megbízott cég, míg az új kocsik beszerzése döntõen külföldrõl, szemben a hazai gyártással és kínálattal, a MÁV Részvénytársaságra nézve hátrányosan és állandóan emelkedõ vételáron történt.
Hivatalos szakértõi értékelések szerint a kocsipark lecserélése a minisztériumi vezetés jóváhagyásával a MÁV Részvénytársaságnak mintegy egymilliárd forintos veszteséget okozott. Különösen szembetûnõ a sajtóhírek szerinti személyi összefonódás a MÁV Részvénytársaság, az üzletet lebonyolító Pless Rt. és a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium felsõ vezetõi között.
Mivel állami pénzek elherdálásának és közpénzek magánzsebbe folyósításának gyanúja merült fel, illetve a közlekedési tárcánál meghonosított tocsikolásról van szó, ezért a Független Kisgazdapárt kezdeményezi a 100 százalékos állami tulajdonban lévõ MÁV Részvénytársaság vasúti kocsijai leselejtezésnek és beszerzésének átvilágítását parlamenti vizsgálóbizottság felállításával. Az elõterjesztésben természetesen meghatározzuk a vizsgálóbizottság összetételét és a vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket.
Külön meg kell említenem, hogy a vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatos elõterjesztésünket a különbözõ sajtóhíradások, úgy tûnik, alátámasztani látszanak, hiszen elég ha arra utalok, hogy a Világgazdaságból, illetõleg a Népszabadságból és egyéb sajtótermékekbõl az látszik megállapíthatónak, hogy a MÁV vesztesége '96-ban 7 milliárd forinttal több volt a tervezettnél, és ebbõl 3 milliárd forint a megbízott vezérigazgató szerint a MÁV vezetésének felróható okból keletkezett.
A pazarló gazdálkodást illetõen a Világgazdaság megállapítása, illetõleg közlése szerint több százmillió forintot költöttek egyébként elkerülhetõ külsõ szakértõi vizsgálatra, amelyek nemcsak hogy nem hozták meg a várt eredményt, hanem azért sem tûnik ez egy jó megoldásnak, mert a MÁV Részvénytársaságnak nagy létszámú, önálló vagyonkezelési igazgatósága van és volt, amely a vezérigazgatáson belül szervezõdött.
Megemlíthetõ még, hogy a MÁV 1996-ban több mint 180 kft.-t bízott meg vagyonkezeléssel, értékbecsléssel, ingatlanértékesítéssel. Ezek legalábbis figyelmet érdemlõ tények. Talán még megemlíthetném, hogy a Népszabadság mai száma beszámol az elnök nyugdíjazásáról, ami ugyancsak az összefüggésekre utal.
Ki kell emelnem, hogy az elõterjesztéshez módosító indítvány érkezett, aminek jogszabályi alapja nincs, hiszen a Házszabály 34. § kettõ bekezdése (Sic!) szerint nem lehet módosító javaslatot benyújtani. Megemlíteném, hogy a Házszabály harminchat paragrafus kettõ bekezdése (Sic!) értelmében a vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha a képviselõk legalább egyötöde indítványozta, én pedig 79 aláírást csatoltam be ehhez az elõterjesztéshez, tehát a vizsgálóbizottságot létre kell hozni. Köszönöm a türelmüket.