DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Pár héttel ezelõtt napirend elõtti felszólalásomban az Országgyûlés tekintélyérõl szóltam, mint olyan fogyó árucikkrõl, amelynek további fogyását mindannyiunk kötelessége lenne megakadályozni. Az elmúlt két hét nem kifejezetten ez irányú elmozdulásról tett tanúbizonyságot. Megjelent a Házban Róth Manó szelleme.
Szalay Gábor képviselõtársam higgadt, felelõsségteljes felvetésére a Néppárt részérõl Jeszenszky Géza reagált, kifejtve - Maczó Ágnes elhíresült szóhasználatára utalva -, hogy minden ember tettei és nem származása alapján ítélhetõ csak meg. Így Rákosi Mátyás magyar nép elleni bûntettei épp elégséges okot adnak arra, hogy történelmünk egyik legsötétebb alakjának tartsuk. Az õ korábbi akármilyen neve vagy zsidó származása ezt a képet sem nem szépítheti, sem nem ronthatja.
A Néppárt ezt követõen többször is kifejtette, hogy nem érzi hivatottnak magát arra, hogy az antiszemitizmus elítélésén túl a parlamentben az ítélõbíró szerepét is eljátssza. A konzekvenciák levonása a Kisgazdapárt feladata, adott magyarázatuk elfogadhatóságáról pedig a választók fognak dönteni.
Egyetértve Torgyán elnök úr véleményével, miszerint Maczó Ágnes nyilatkozata nem volt szerencsés, mi is úgy valljuk: egy felelõs politikusnak tudnia kell, hogy nyilatkozatát nem szándéka, hanem a várható társadalmi hatása minõsíti. Márpedig valóban hibás az az üzenet, amelyet az SZDSZ-tõl a MAZSIHISZ-en át a MIÉP-tüntetõkig a legtöbben azonosan dekódolnak.
Az a törekvés azonban, amely parlamenti többségi határozattal kívánta lemondatni az Országgyûlés alelnöknõjét, legalább ilyen mértékig hibás üzenet. Végiggondolták a javaslattevõk, hogy ennek milyen hatása lett volna a kisgazda támogatók körében?
Legyen szabad idéznem a Néppárt "Alkotó ember - emelkedõ nemzet" címû programtéziseibõl: "Az 1990-ben megújult magyar demokráciának szembe kell néznie azzal a fájdalmas ténnyel, hogy a hazai zsidóságban a félelem és a veszélyérzet tovább él. Mindnyájunk felelõssége ezek oldása."
Tisztelt Képviselõtársaim! Mi, a Néppárt tagjai, arra vállalkoztunk, hogy ha kell, mezítláb tapossuk szét a hamu alatt megmaradt antiszemitizmus parazsát. Nem fogjuk tétlenül és szótlanul nézni, hogy egyesek, éppen evvel ellentétben, e parázs felszítása révén akarnak olyan tüzet fellobbantani, melynek eloltásáért majd kitüntetésekre tartanak igényt. Nem lehet ebben az országban olyan bajban egyetlen politikai erõ sem, mely több tíz-, sõt százezer magyar zsidó honfitársunk nyugalmát és biztonságérzetét feláldozhatná rövid távú politikai céljainak oltárán.
Éppen ezért a Magyar Demokrata Néppárt ellenzékbõl bejelenti: kezdeményezzük egy olyan közös nyilatkozat elfogadását, melyben a politikai pártok kötelezettséget vállalnak arra, hogy sem az antiszemitizmus, sem más nemzeti, etnikai vagy vallási közösség elleni hangulatkeltés eszközéhez más pártok elleni küzdelmükben nem nyúlnak.
Számítok mindenekelõtt azoknak a pártoknak a támogatására, melyek gyakorta nyilatkozzák, hogy keresztény etikai alapokon állnak. Példát kell mutatnunk abban, hogy komolyan vesszük a vezetõi szerepvállalás Pál apostoltól származó mintáját: "Bár mindenkitõl független voltam, mindenkinek szolgájává lettem, hogy minél többet megnyerjek. A zsidók közt zsidóvá lettem, hogy megnyerjem a zsidókat. A törvény alá rendeltek közt mint a törvény alárendeltje, hogy megnyerjem a törvény alá rendelteket. A törvényen kívül állók között, mint aki törvényen kívül áll, csak hogy megnyerjem a törvényen kívül állókat. A gyöngék közt gyöngévé lettem, hogy megmentsem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek."
Úgy hiszem, kedves képviselõtársaim, ezek az elvek egyébként mindenki számára elfogadhatók. Soha többé, se pro, se kontra Róth Manót! (Taps.)