DR. KISS RÓBERT, a környezetvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt Országgyûlés! A környezetvédelmi bizottság már ezt az évet ezzel a programtervezettel kezdte, hiszen az elsõ ülésünkön tárgyaltuk ezt a programot. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a programnak tulajdonképpen négy tartópillére van: a kormány modernizációs programja, a nemzeti környezetvédelmi és természetvédelmi koncepció, a nemzetközi környezetvédelmi tervek és programok, valamint a nemzetközi egyezményekbõl fakadó kötelmek és követelmények.
A határozati javaslat összhangban van a környezetvédelmi törvénnyel, mivel tartalmazza azokat a fontos alapelveket, amelyeket a törvény is megfogalmaz; így a fenntartható fejlõdés, az elõvigyázatosság, a megelõzés, a partneri viszony és a gazdaszemlélet elvét.
A javaslatot erõsíti az Országos Környezetvédelmi Tanács pozitív állásfoglalása is. A bizottsági ülésen felvetõdött, hogy e program egyértelmûen keretprogramnak minõsül, és ezt csak akkor lenne szabad elfogadni, ha legalább az elsõ két évre szóló kormányzati program is tájékoztatásul mellette volna, hiszen a felelõsök, határidõk, konkrét eszközök, pénzek, együttmûködõ szervezetek, projektek nincsenek felsorolva. Így tehát nincs egyértelmû biztosíték arra, hogy ez a program egyáltalán végrehajtható lesz-e. Vagyis a programnak három részre kellett volna tagolódnia, mégpedig a jelenlegi helyzetet elemzõ részre, az elérni kívánt célokra és a célok végrehajtásának módjára.
A bizottság ülésén erre azt a választ kaptuk, hogy a három részbõl ez a javaslat csak a környezeti, környezetvédelmi célállapotot rögzíti. A végrehajtás módját a kormány kétévente elkészítendõ javaslata fogja tartalmazni. A bizottság a tárgyalás elõtt néhány gazdálkodó és társadalmi szervezetnek is megküldte az anyagot, amelyekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy e szervezetek is elfogadhatónak tartják. A válaszból azonban két csoportra osztva néhányat kiemelnék.
Az elsõ. A gazdálkodó szervezeteket egyesítõ társadalmi szerv véleménye szerint tovább növelné a program értékét, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a környezetvédelmi gazdasági ösztönzõ eszközök, a megelõzés elvének erõsítése, a környezeti kockázatok problémakörének alaposabb elemzése, az energiatakarékosságra való ösztönzés kiemelése; a környezetvédelmi döntéshozatalban a nézetek ütköztetésére, megvitatására és felhasználására is szélesebb körben kerüljön sor. Meg kell teremteni a nemzetközi környezetvédelmi minõségbiztosítási rendszerek magyar változatait is. A Központi Környezetvédelmi Alap képzését és felhasználását nyilvánossá, átláthatóvá kell tenni. Meg kell teremteni egy erõs környezetvédelmi szakemberképzési rendszert, mivel különösen fontos az önkormányzatoknál megfelelõ képzettségû környezetvédelmi szakemberek alkalmazása.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez gazdálkodó szervezeteket magában foglaló társadalmi szervezetek véleménye.
A második része a környezetvédelemi, úgynevezett zöldszervezetek véleménye, amely szerint az anyag teljességre törekszik, ezért minden megnevezett feladat teljes mértékû megvalósulása nem várható, de ha már nagyobb része megvalósul, akkor is jelentõs javulás várható Magyarország környezeti állapotában. Rendkívül fontosnak és pozitívnak tartják, hogy az anyag nemcsak az állami szerepvállalásra épül, hanem a társadalom, és ezen belül a magántulajdonba került gazdaság szereplõire is épít.
Mindezeket figyelembe véve a bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm. (Taps.)