DR. NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A legutóbbi felszólalásomat és részben az elõterjesztést szeretném kiegészíteni néhány adattal. Az adatokat a MOB adatbankjából kaptam, amelyért ezúton mondok köszönetet Aján Tamás fõtitkár úrnak.
Milyen adatokról van szó? Nem szerepel az elõterjesztésben az olimpiai bajnokok száma sportáganként, és az, hogy milyen sportágban nyertünk olimpiai bajnokságot.
13 sportágban vannak olimpiai bajnokaink, csak ötöt emelek ki: 33- an labdarúgásban; 28-an vízilabdában; 22-en vívásban; 15-en kajak- kenuzásban; 11-en úszásban. Tehát ezek azok a sportágak, amelyekben nagyon magas, világszínvonalú szakmai munka folyik.
Az iskolai végzettség sem közömbös mutató, mert a társadalmi beilleszkedés szempontjából egy képesítés, egy magas szintû iskolai végzettség, egy konvertálható tudás lehetõséget ad az olimpiai bajnoknak elhelyezkedni.
Ilyen szempontból mit mutat a statisztika? Az olimpiai bajnokok az alapfokú és középfokú végzettséget illetõen 67-en vannak, a felsõfokú végzettségûek száma 81; tehát meglehetõsen kiegyenlítõdik. Sajnos, nem a felsõfokú intézményekben végzett olimpiai bajnokok vannak túlnyomó többségben, amint ez elvárható lenne. Tehát bõven van még lehetõség abban a folyamatban is, ami az olimpiai bajnokságig terjed, támogatni a sportolókat. Az igazi támogatást a társadalom akkor adja meg, ha egzisztenciához segíti a körülmények megjavításával a kitûnõ sportoló tehetséget.
A következõ adat az olimpiai bajnokok átlagjövedelme. 35 ezer forint alatt 37 olimpiai bajnok van, ebbõl 35 nyugdíjas.
(19.00)
Tehát a nyugdíjas olimpiai bajnokok többsége - szinte mindenkit személyesen ismerek, nyugodtan mondhatom - egy nagyon alacsony szinten kénytelen beosztani a pénzét: rendszerint segítik vagy mellékállással egészíti ki a fizetését. Az olimpiai bajnokok részérõl a 35 ezer és 50 ezer forint közöttiek tizenkilencen vannak, és az 50 ezer forint felett tízen.
A kormegosztást illetõen: 40 év alatt van harmincegy fõ, 40 felett ötvenhárom; és az elöregedést jelzi, hogy hatvannégy fõ nyugdíjasként, tehát 60-65 év felett. Sajnos az olimpiai bajnokok számát most már nem nagyon szaporítja - legalábbis a kilátások nem olyanok -, hogy tizenegy-tizenhárom bajnokságot nyerünk. Például amikor 197 ország indult Atlantában, ebben a hihetetlenül kiélezett, igen magas színvonalú versenyben, amely verseny nemcsak szakmai tudományos verseny, hanem gazdasági verseny is, mert egy olimpiai bajnok felkészítése bizony a sportágakban sok millió dollárba kerül. Ezzel Magyarország nagyon nehezen tud lépést tartani. Nyilvánvalóan az erõihez képest kell hogy lépést tartson, de ha már ebben a versenyben valaki elnyerte az aranyérmet, akkor számíthat valamilyen elismerésre.
Kiegészítésként még szeretném megjegyezni azt, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége április 2-án rendkívüli ülést tartott ebben a kérdésben, hogy milyen állást foglal el a javaslattal kapcsolatban: egyhangú támogatást határozott el.
Utolsó elõttiként említem még: a mai Nemzeti Sportban írtak egy nagy állásfoglalást a törvényjavaslattal kapcsolatban, amelynek a vége csak az, hogy az olimpiai aranyérmesek számára kedvezõen szavazzanak a képviselõk.
Végül: kezemben van a Magyar Olimpiai Bizottság hírlevele, amelyben a következõ található - ez a hírlevél januárban jelent meg - : A köztársasági elnök a miniszterelnök elõterjesztésére a játékok 40. évfordulója alkalmából - ez a melbourne-i játékok 40. évfordulója volt - sportteljesítményük elismeréseként kitüntetéseket adományozott. Horn Gyula szívélyes, közvetlen hangvételû beszédben köszöntötte a megjelenteket; hangoztatta, hogy ami akkor nem történt meg, azt most - megkésve - igyekeznek pótolni. A kormányfõ hangsúlyozta: köszönjük, amit a nehéz körülmények között kis hazánkért tettek, erõsítették Magyarország jó hírét, igazi hõsök voltak. Székely Éva megjegyzi - valamennyiük nevében, csendesen -: jó érzés, hogy még nem felejtettek el bennünket.
Köszönöm szépen. (Taps.)