DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelõtt nem kormánypárti, hanem valóban felelõs, önkormányzatpárti képviselõként szeretném elmondani a mondandómat. Teszem ezt annak ellenére, hogy meghallgattam Selmeczi Gabriella képviselõ asszonyt, és nem igazán gyõzött meg az érvelése. Nem gyõzött meg a tekintetben, hogy a felügyelõbizottságok jobbak lennének az önkormányzatoknál, hiszen sajnos elég öreg vagyok már, és emlékszem arra a két évre is, amikor az önkormányzatok helyett felügyelõbizottságok mûködtek, és szeretném a képviselõ asszony figyelmét felhívni, hogy például az egészségbiztosító igen jelentõs székházának építésérõl is ez a felügyelõbizottság döntött, valamint a parlamenti vizsgálóbizottság által kifogásolt számos ügy eredõje visszavezethetõ erre az idõszakra is, sajnos, amikor a felügyelõbizottságok regnáltak.
Együtt talán megállapíthatnánk, hogy az elmúlt hat évben sem a felügyelõbizottságok, sem pedig az eddig mûködõ önkormányzatok nem végeztek meggyõzõ munkát, és éppen ezért vagyunk nehéz helyzetben.
Üdvözölni szerettem volna - sajnos, nincs jelen - Torgyán képviselõ urat a választott önkormányzatok barátai között, baráti körében, hiszen a Független Kisgazda- és Polgári Párt az elõzõ parlamenti ciklusban más kormánypártokkal együtt erõsen a delegálást támogatta. Szívbõl üdvözlöm tehát, hogy velem együtt a választott önkormányzatok hívei között tarthatom õt is számon.
1989-ben, 10 évvel ezelõtt magam, bár tájékozott voltam az önkormányzatok kezdõ 50 évének súlyos problémáiról, mégis a reformidealizmustól áthatva úgy gondoltam, abban, hogy szüksége van a magyar társadalomnak és a magyar szociálpolitikának önálló, legitimitással rendelkezõ, a társadalmi demokráciát erõsítõ testületekre, ebben egyetértés lesz a társadalom tagjai, a politikai pártok és a politikai döntéshozók között. Roppant sajnálom, hogy bár úgy tûnt az elindulásnál, hogy ebben mindannyiunknak erõs a meggyõzõdése, nem tartunk elõrébb 10 év elmúltával, itt és most, mint 1989-ben vagy 1991-ben.
Azt is ki kell mondanom, hogy ezért valamennyien felelõsek vagyunk. Felelõs az elõzõ kormány, az elõzõ parlament, felelõs a jelenlegi kormány is, és természetesen felelõsek mindazok a szervezetek, amelyek az önkormányzatokban mûködtek, és nem adták meggyõzõ tanújelét annak, hogy ezek az önkormányzatok hatékonyan, jól és felelõsen tudnak mûködni.
Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem megszüntetni kell emiatt az önkormányzatokat, hanem meg kell keresni azokat a lehetõségeket és megoldásokat, amelyek felelõs önkormányzati mûködésre adnak lehetõséget. Azt kell látnunk a beterjesztésbõl és a helyzetbõl adódóan is, hogy számos dolgot sem a kormány által beterjesztett jogszabály, sem a parlament nem fog tudni megoldani. Ezek között említeném azt, hogy nem lesz lehetõségünk az új önkormányzatok megalakulásáig például az alkotmánymódosításról rendelkezni, pedig 5 év óta egyetértünk abban, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokról az alkotmányban is szólni kell. Nem lesz lehetõségünk azt a fontos kérdést eldönteni, ami itt minden felszólaló esetében felmerült, hogy delegáljunk vagy válasszunk. Abban valószínûleg egyet lehet érteni, hogy mindkét oldalt egyforma módszerrel kell létrehozni, de hogy hogyan lehet: akár közvetlen választással ezt megvalósítani, akár pedig valódi legitimitással rendelkezõ, teljes érdekképviseletet megvalósító szervezetekbõl delegálni, ez a problémakör itt és most nem rendezhetõ el.
Nem zárható le az a vita, hogy kik legyenek a testületekben. Ellentmondásos a jelenlegi és az elõzõ jogszabály is, hiszen az ellátásra jogosultak és a teherviselõk önkormányzatát említi, és többnyire a járulékfizetõk, a teherviselõk önkormányzatáról van jelenleg szó. Ezt az alapkérdést sem vitattuk meg, és ebben sem születtek eddig meggyõzõ álláspontok.
Nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy a társadalombiztosítási reformok következtében hogyan és miként fog átalakulni az önkormányzatok feladatköre, ebben egyetértek Selmeczi Gabriellával.
(11.40)
Ezért tehát várhatóan módosulni fog a két önkormányzat feladatköre, irányítása. Valószínûleg szükség lesz tartalmilag, formailag is a nyugdíj-biztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítás elkülönülésére és külön kezelésére. Nem tudjuk ebben a törvényben, de még módosítások során sem, teljesen pontosan meghatározni a parlament, a kormány és a önkormányzatok feladatkörét és munkamegosztását, és ez a jövõben és a következõ években is sok gond okozója lehet. Természetesen a beterjesztett módosító javaslat és a jelenleg megismert módosító indítványok sem teremtenek egyértelmû helyzetet a hivatal irányításának, mûködésének és teljes körû szabályozásának a kérdésében.
Én tehát azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a parlament egy átmeneti rövid idõre, 2000-ig szóló törvényt, megoldást tud elfogadni. Ez ugyanis azt a helyzetet, ami eddig kialakult, apró korrekciókkal és módosításokkal a jobb megoldások, az egyértelmûbb helyzet felé tudja terelni, de ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetõségét, hogy két politikai választás között politikai vitáktól nem ilyen mértékben terhelten, ezek a kérdések továbbra is egyeztetésre kerüljenek, és új, értelmes és hosszú távra is eredményes megoldások születhessenek. Én tehát itt ezen a ponton, miután miniszter úr kifejezte készségét ennek a javaslatnak és megoldásnak az elfogadására, nem álságot látok, nem a problémák elhalasztását, hanem éppen annak a szándékát, hogy a jelenlegi kormányzat és a kormánykoalíció senkit nem akar delegálással befagyasztani az újjáalakuló testületekben, hanem a politikai pártok és a társadalom lehetõségeit akarja szabadon hagyni, hogy jó irányba alakuljanak ezek a testületek.
Én tehát úgy gondolom, hogy ezt a célt kell mindenekelõtt hangsúlyozni és figyelembe venni. Szükség van korrekciókra, meg kell tenni minden lépést, ami jelenleg megtehetõ és egyszerûbb helyzetet teremthet, és nyitva kell hagyni minden lehetõséget, ami a jobb megoldás irányába mutat. Ezért nekem az a véleményem, miniszter úr szavait kölcsönözve, hogy a jelenleg beterjesztett kormányjavaslat is metszõollót igényel. Bizonyos módosító indítványokkal tovább kell módosítani és változtatni a beterjesztett kormányjavaslatot.
Elmondanám nagyon röviden, hogy milyen kérdésekben tartom ezt nagyon fontosnak. Nem térnék ki a rövidebb idejû mandátumra, hiszen errõl már szóltunk és szóltam.
Fontosnak tartom a hatáskörök pontosabb kiegyensúlyozását, indokolt esetben a kormány, indokolt esetben az önkormányzatok hatáskörének további korlátozását. A vagyonkezelés kérdésében vagy például az egészségpénztár rendelkezésére álló természetbeni ellátások fedezetét képezõ alapok átcsoportosítási lehetõségeinek a tekintetében én biztosan korlátozásokat fogok javasolni. De ugyanakkor számos ponton korlátozni kell azokat a jogosítványokat, amelyeket én indokolatlannak tartok a kormány számára megadni.
Fontosnak tartom azt, hogy módosító indítványokkal tovább pontosítsuk a kormány, az önkormányzat és a hivatal viszonyát. Én magam sem tartom teljesen kidolgozottnak az egyszintû testületek mûködését. Azzal értek egyet, hogy bizottságok és tagozatok alakításával - és nemcsak önkormányzati képviselõk bevonásával - lehet szélesíteni ezt a munkát, be lehet vonni olyan testületeket, szervezeteket, amelyek nem kerülnek most be az önkormányzatba, és ez lehet iskolája egy új típusú, másfajta összetételû önkormányzat kialakításának.
Igen, szükség van arra, hogy a parlament megerõsítse a biztosítási önkormányzatok alapszabályát, és én olyan kérdéseket, mint az önkormányzati tisztségviselõk díjazása, az összeférhetetlenségi szabályok, különbözõ járandóságoknak és tiszteletdíjaknak az összege, az alapszabályba javaslom befoglalni, hiszen akkor egy külsõ kontroll is érvényesülhet; és így mindazoknak, akik szóvá tették ezeknek az összegnek a nagyságát, a lelkiismerete nyugodt lehet, hiszen bele fogunk tudni szólni ezekbe a kérdésekbe.
Én a felügyelõbizottság összetételét elfogadhatónak tartom, de ajánlanám, hogy gondolkodjunk el azon, hogy erõsítse meg a parlament ezt a felügyelõbizottságot. Más jogállást jelent. Ha már nem az önkormányzaté a felügyelõbizottság, akkor valahova tartoznia kell! Ha már az alapszabályt, ha már a felügyelõbizottság jogosítványait és a felügyelõbizottság alapszabályát megszavazza a parlament, akkor miért ne erõsíthetné meg a felügyelõbizottság tagjait!? Ezzel tulajdonképpen bizonyos beszámolási kötelezettséget is elõírhatnák számára a parlament bizottságai vagy a parlament plénuma elõtt. Fontosnak tartom azt, hogy rendezzük a felelõsségi viszonyokat, hiszen ezek sem egyetértelmûek.
Sokan kitértek a házasság kérdéskörére. Magam is azon az állásponton vagyok, hogy a kapcsolat megjavításához kölcsönös kompromisszumok és egyetértésre alapozott megállapodások szükségesek. Nem tartom tehát jónak, ha ezek a módosító javaslatok és a parlament által elfogadott törvényjavaslat nem az érintett szervezetekkel, nem a járulékfizetõkkel és nem a járulékokból finanszírozott ellátások élvezõivel kialakított kapcsolatokra épülnek.
A további vita során a módosító javaslataink esetében is azon leszünk, hogy ezek az egyeztetések továbbra is folytatódjanak, és hogy nagyobb legyen az egyetértés, a támogatás - nemcsak itt a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)