KÕSZEG FERENC (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Képviselõtársaim! Részben csatlakozni szeretnék ahhoz, amit Sebõk képviselõtársam elmondott, de már Tóth Pál bizottsági elõadó felszólalásában is szóba került az a kérdés, hogy kikerült, illetve feltehetõleg kikerül - minthogy a kormány egyetértett ezzel a javaslattal - a válsághelyzet meghatározása a fogalommeghatározások közül. Marad tehát a konfliktushelyzet.
A konfliktushelyzet a törvényjavaslat meghatározása szerint olyan helyzet, amely még az ország területén kívül van. Tehát ebben a helyzetben létrejön egy veszély, de az országot nem érte még semmiféle támadás. Az én javaslatom - amely a 18. pontban szerepel a jegyzõkönyvben - a fegyveres konfliktus fogalmának bevezetését tartalmazza. Megítélésem szerint erre a fogalomra azért volna szükség - és azután, hogy a válsághelyzet kikerül a törvénybõl, még inkább szükség van erre -, mert ez azt a szituációt írja le, amikor olyan méretû fegyveres csapat tör be az országba, amely nem indokolja - vagy legalább egy darabig, vagy remélhetõen nem indokolja - a minõsített helyzetnek az Országgyûlés által történõ megállapítását, ugyanakkor azonban szükségessé teszi, hogy a határõrség honvédelmi erõként, tehát a határvédelem eszközeivel lépjen fel.
Igaz az, hogy a törvényjavaslat a 21. §-ban szól a fegyveres betörés helyzetérõl. Azonban, ha jól vettem ki Sebõk képviselõtársam szavait, tulajdonképpen ugyanazt a kérdést tenném én is fel vagy ismételném meg, amirõl õ is beszélt. Véleményem szerint ez a törvény azt a helyzetet nem határolja körül, mert a 21. § azt mondja, hogy "fegyveres támadás esetén részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erõvel történõ megvédésében." Tehát itt a törvényalkotó mintha egy olyan szituációt tételezne fel, amikor már voltaképpen a honvédség erõi is kénytelenek beavatkozni a védelmi küzdelembe és amikor meg kell történnie az alkotmány, illetve a honvédelmi törvény értelmében a határõrség át-alárendelésének, tehát annak, hogy a határõrség is a honvéd vezérkar irányítása alá kerül. Ha az alkotmány azt mondja, hogy a határõrség maga is fegyveres erõ, amelynek katonai védelmi feladatai vannak, akkor pontosan az ezt megelõzõ helyzet az, amelyben ezek a katonai védelmi feladatok érvényesülnek, amikor még nem indokolt ez az át-alárendelés és nem indokolt a honvédség erõinek bevetése.
Elvileg elképzelhetõ olyan helyzet, amikor ez nem pusztán rendészeti feladat, hanem azt meghaladó, de a háborúra jellemzõ körülményeket még el nem érõ szituáció. Ezt próbálnám a "fegyveres konfliktus" kategóriával körülírni. Ennek természetesen nemcsak az az értelme, hogy bevezet egy új fogalommeghatározást, hanem az is, hogy erre a helyzetre teszi lehetõvé azt, hogy a határõrség olyan módon használja a fegyverzetét, ahogy egy katonai erõ használja. Tehát ez az a helyzet, amikor érvénytelenné válnak a határõrség rendészeti jellegû fegyverhasználatának a korlátai, és a határõrség egésze és különösen annak határvadász századai nem úgy vannak felfegyverkezve, hogy egy rendõri jellegû fegyverhasználatot tegyenek lehetõvé, hanem annál sokkal bõvebben; tehát nyilvánvaló, hogy azok a korlátozások és szabályok, amelyek egy rendõri jellegû, rendészeti jellegû fegyverhasználatban szükségesek, ebben a katonai jellegû fegyverhasználatban nem lehetnek szükségesek.
Tehát azt gondolom, a törvénynek meg kellene határoznia ezt az esetleges vagy remélhetõen rövid idõt, amikor még nem indokolt a minõsített helyzet kihirdetése, de már indokolt, hogy a határõrség túlléphesse a rendészeti feladatkörében adott lehetõségeit. Nagyon szeretném, ha az elõterjesztõ a válaszában megmagyarázná, hogy ezt miért nem tartja szükségesnek, miért nem tartja indokoltnak, hogy egy ilyen fogalom-meghatározás szerepeljen a törvényben.
Köszönöm szépen. Ehhez a ponthoz nem kívánok többet mondani.