KÕSZEG FERENC (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Jó hírt szeretnék közölni. Igen nagy számú módosító indítványt adtam be, amelyek túlnyomó többsége nem kapta meg a bizottságok támogatását, még az egyharmados támogatást sem, de egy, pontosabban két módosító indítványom mégiscsak megkapta a bizottságok támogatását, és a kormány is egyetértett velük. Ezek közül az egyik különösen fontos, az, amely a jegyzõkönyvben a 87. sorszám alatt szerepel.
Ebben arról van szó, hogy a határõrség idegenrendészeti ügyekben eljáró államigazgatási szerv. Már maga az alaprendelkezés is helyes, amelyik azt mondja ki, hogy amennyiben valaki a határõrség szervénél jelentkezik, és nemzetközi védelmet kér, vagyis menekültkénti vagy menedékeskénti elismertetését kéri, akkor a határõrségnek át kell irányítania a menekültügyi hatósághoz, a Menekültügyi és Migrációs Hivatalhoz. Ez helyes rendelkezés. Azt gondolom, a módosító indítvány - amelyet az elõterjesztõ is és valamennyi bizottság is támogatott - ezt a rendelkezést teszi teljesebbé.
Ugyanis azt mondja az indítvány, hogy ha valaki arról beszél a határõrségnek, hogy õt a kiutasítása, kitoloncolása esetén veszély fenyegetné, vagyis bekövetkezne az, ami az idegenrendészeti törvény 32. §-ában áll - tehát kínzás, megalázó vagy embertelen bánásmód veszélyének volna kitéve -, ebben az esetben ezt jegyzõkönyvezni kell. Ez igen fontos, mert igen sok olyan külföldi van, aki ilyen veszélyre utal, és a jelenlegi helyzetben nem lehet pontosan nyomon követni, hogy ezek a jelzések mindig jegyzõkönyvbe kerülnek-e, tehát nagyon fontos, hogy a törvény kimondja azt, hogy jegyzõkönyvbe kell kerülniük.
A másik pedig az, hogy ilyen esetben a határõrség feladata, kötelezettsége, hogy átirányítsa a külföldit a menekültügyi hatósághoz, ahol majd kezdetét veszi a menekültügyi vagy befogadotti elismerésre irányadó eljárás. Ez a módosítás egyébként - azt gondolom, ennek köszönhetõ az elfogadása is - egybevág a tervezés stádiumában lévõ, de remélhetõleg hamarosan az Országgyûlés elé kerülõ menedékjogi törvénnyel.
Sajnálom, hogy az ezzel összekapcsolódó másik módosító javaslatot - amelyik arról szól, hogy abban az esetben, ha valaki az átadásról szóló egyezmények, közismertebb nevükön a toloncegyezmények alapján kerül visszaadásra - nem támogatta az elõterjesztõ. A határõrségi törvény nem hangsúlyozza azt, ami a toloncegyezményekben tulajdonképpen benne van, és nem szab meg ezzel kapcsolatban a törvény a határõrség számára különös feladatot, nevezetesen azt, hogy a toloncolásnál is vizsgálni kell azt, hogy akár a szomszédos ország állampolgáráról van szó, akár pedig egy harmadik ország állampolgáráról, a kitoloncolásnak nem lehet az a következménye, hogy az illetõt azok a sérelmek érik, és azok a veszélyek fenyegetik, amelyeket az idegenrendészeti törvény említett szakasza magában foglal, vagy pedig nem indokolt-e esetében a menekültügyi eljárás megindítása.
Remélem, hogy tulajdonképpen az elfogadott szakasz ide is vonatkoztatható, de azért a pontosság kedvéért helyesebb lett volna, ha ez a jegyzõkönyvezési és átirányítási kötelezettség a toloncegyezményekkel kapcsolatban is bekerül a törvénybe, tekintettel arra, hogy a toloncegyezmények alapján történõ toloncolások esetében nem feltétlenül kerül sor az idegenrendészeti eljárásra.
Egy mondat erejéig hadd menjek vissza még az elõzõ szakaszhoz, mert nem akartam e miatt az egy mondat miatt külön jelentkezni. Abban is van egy elfogadott indítványom. Ebben az esetben is azt kell mondjam, hogy nagyon örülök az elfogadásának, bár kétségtelen, az indítvány maga is keretjellegü. Azt mondja ki módosított formában ez a törvényhely, hogy a határõrség a társadalmi szervezetekkel is együttmûködik; tehát nemcsak az egyébként felsorolt állami és önkormányzati szervekkel, hanem a társadalmi szervekkel is. Azt gondolom, hogy egy emberarcú határõrség létrehozása szempontjából ez igen fontos. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)