BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselõtársaim! Ha jól vettem észre, Torgyán József képviselõtársam már fel is oldotta ezt a nyolcvan évre szóló titkosítást, amirõl itt gondolkozott, hiszen nyilvánvaló, hogy a gazdasági bizottság módosító indítványának - amelyet indokolni kívánok mint a bizottság tagja -, mi is az oka.
Ami a dolog házszabályszerûségét illeti: én azt hiszem, hogy minden héten, amikor módosító indítványokról szavazunk, számos olyan bizottsági módosító indítványt szoktunk megszavazni, amelyeknek az indoklása ugyanúgy hangzik, mint ennek a módosító indítványnak az indoklása, nevezetesen: "Lásd a bizottsági ülés jegyzõkönyvét." A bizottsági módosító indítványok nagy része ennek az Országgyûlésnek a gyakorlatában a bizottsági tagok és az elõterjesztõ véleményének a figyelembevételével átfogalmaz egy képviselõi módosító indítványt, és az indoklás elhangzik a bizottság ülésén; és egyszerûen technikai okból nem szoktak külön indoklást szerkeszteni ezekhez a bizottsági módosító indítványokhoz. Ha elolvassa az ember a különbözõ bizottsági ajánlásokat, akkor ezzel tucatszámra találkozik. (Dobos Krisztina: A gazdasági bizottságnál, máshol nem.) Nem csak a gazdasági bizottságnál. Ezért ilyen alapon ez a módosító indítvány megítélésem szerint nem utasítható vissza; ha igen, akkor nagyon sok mindent kellene visszautasítanunk. Ennyit a dolog házszabályi részérõl.
Ami a dolog tartalmi részét illeti, az szintén egy házszabályi kérdés. Nevezetesen az a kérdés, hogy - mint Torgyán József nagyon helyesen felismerte - ebben a módosító indítványban arról van szó, hogy a Torgyán József képviselõtársunk által javasolt vizsgálóbizottság elnökének szükségképpen ellenzéki képviselõnek kell- e lennie a hatályos Házszabály szerint. Nyilvánvaló, hogy nem; hiszen a Házszabály abban az esetben írja elõ - és ez az egyike annak a sok- sok, ellenzéknek nyújtott kedvezménynek, amit ez a kormánytöbbség a Házszabály megalkotásakor lehetõvé tett -, hogy a vizsgálóbizottság elnökének ellenzéki képviselõnek kell lennie, amikor a vizsgálóbizottság tárgya a kormány tevékenysége.
Nagyon sok minden van ebben az országban, ami állami tulajdon; sok minden van, ami a kormány ellenõrzése alatt áll, de az nem maga a kormány. Ha egy állami tulajdonú taxi gázol, ezért nem a kormány felelõs. A jelenlegi Házszabály szerint az Országgyûlésben ilyen tárgyban is, egy gázolás kérdésében is van mód vizsgálóbizottság megalakítására; a jelenlegi Házszabály bármilyen kérdésben lehetõvé teszi vizsgálóbizottság megalakítását, de nyilvánvaló, hogy az adott esetben ezért nem a kormány a felelõs, és nem magától értetõdõ, hogy a bizottság elnökének ellenzéki képviselõnek kell lennie.
Amikor ezt a módosító indítványt benyújtottuk, akkor ezáltal arra is fel kívántuk hívni a Országgyûlés figyelmét, hogy bizony ez a szabály csak arra az esetre vonatkozik, ha a kormányt vizsgálja a vizsgálóbizottság. Ha Torgyán képviselõtársunk úgy fogalmazta volna meg a vizsgálóbizottság tárgyát, hogy azt kívánja vizsgálni, a kormány hogyan irányította a MÁV-ot, akkor természetes, hogy a bizottság elnökének ellenzéki képviselõnek kellene lennie.
(20.40)
De miután Torgyán képviselõtársunk nem erre irányította a vizsgálóbizottság figyelmét, hanem a MÁV bizonyos tranzakcióira, világos, hogy nem magától értetõdõ, hogy ellenzéki képviselõnek kell lenni a bizottság elnökének. Ezt azért is tartottuk fontosnak világossá tenni, mert lesznek még vizsgálóbizottságok, ahogy ellenzéki képviselõtársaim tevékenységét elnézem, és szeretnénk egyértelmûvé tenni a jövõre nézve is, hogy ez a szabály csak akkor igaz, ha a vizsgálóbizottság tárgya a kormány tevékenysége.
Köszönöm szépen.