DR. SZABÓ LAJOS MÁTYÁS (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Sokadszor vagyunk a vita egésze folyamán a legfontosabb kérdésnél. Nevezetesen: hogyan is tud egymáshoz kötõdni itt és most Magyarországon egy ilyen történelmi szakaszban a kultúra, a civilizáció, a reklám, az izoláció és a nyitott világ a globalizáció korában?
Azt hiszem, amikor errõl beszélünk, akkor a világ minden kincséért óvnám magunkat attól, hogy egy sajátos új autarchiába burkolózzunk egy egyébként jól kitalált és kulturált reklámszlogen példájára hivatkozva, amit egyébként az orosz föderáció területén ugyanez a cég lefordított: . Így hangzik, és így is nyomatják legalább annyiszor, mint bárhol másutt. Itt nem! Érdekes értékítélete ennek a cégnek, hogy az egyik helyen megteszi, a másikon nem.
Most hadd mondjam el: ebbõl a megközelítésbõl bizony egy kicsit csiklandozza a magyar öntudatomat, hogy feltételezte rólam ez a cég, hogy megértem ezt a reklámszlogent; míg volt egy más társadalom, ahol ugyanez a cég azt mondta, hogy ott még le kell fordítani. Hogy a kulturális identitásom meg tudom-e õrizni, azt hiszem, messze sok minden mástól sokkal-sokkal inkább függ, semmint attól, hogy egy-egy reklámban egy-egy szlogen angolul, magyarul, németül vagy valahogy elhangzik-e.
Ha izoláltság és nyitottság között kell választani, én azt választom, hogy egyre több channelen, csatornán (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) olyan erõs magyar cégek legyenek, amelyek a Balaton reklámját meg tudják jeleníteni német nyelvterületen igen jó ízzel. Köszönöm a figyelmet.