GELLÉRT KIS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban idõszerû és nagyon fontos volt az a kérdés, amellyel Semjén Zsolt képviselõtársunk foglalkozott napirend elõtti hozzászólásában. Én, némiképpen ismerve az európai jogalkotást, egyezményeket, a hazai jogrendet, mondhatom államtitkár úrral együtt, hogy ezek az egyezmények általánosságban és elviekben szabályozzák a génmanipulációkkal kapcsolatos kérdésköröket -
részletekbe menõen nem, és ez nagyon nehéz is. Erre utal az, amit Szájer József idézett, hogy a Bundestag is csak egy szimbolikus gesztust tudott tenni az ügyben. Nagyon nehéz ugyanis kijelölni azt a mezsgyét, amely a tudományos szabadság és a már tilalmas, az emberre nézve veszélyes génmanipulációk között húzódik. Önmagában a génmanipuláció nem ártalmas, ennélfogva nagyon pontosan meg kell határozni egy jogszabályban: mit engedhet meg, mit nem a törvényhozó; és ehhez szakmai ismeretek szükségesek, ezt anélkül nem lehet megtenni.
Tehát amikor majd ezzel foglalkozunk az egészségügyi törvényben, akkor azt gondolom, tekintettel kell lennünk mindezekre a morális szempontokra, egyszersmind - még egyszer hangsúlyozom - a tudományos kutatás szabadságát figyelembe kell vennünk, hiszen nagyon sokszor elõfordult már a történelemben, hogy hasonló veszélyérzete támadt embereknek, sokaságnak, intézményeknek egy-egy tudományos újdonsággal kapcsolatosan; tiltották, és utóbb kiderült, hogy haszontalan, sõt káros volt tiltani. Tehát amikor az emberi génmanipulációkat általában elutasítjuk, figyeljünk arra, hogy a gyógyászatban milyen jelentõsége lehet ennek (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõkeret leteltét.), tehát a tudományos kutatás szabadságát tartsuk fenn. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)