DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen. Ami az elsõ területet illeti: például a gazdaságstatisztika kapcsán a rendszerváltozás elsõ éveiben olyan vélemény is kialakult, hogy az egyenesen összeomlott. A százezres nagyságrendûre szaporodott vállalkozások miatt rendkívüli mértékben megnõtt a megfigyelendõ alanyok száma, s a jogállami normák bevezetésével gyökeresen át kellett alakítani az adatgyûjtés módszereit, formáit. Mindezek következtében csökkent a statisztikai adatok megbízhatósága.
Ugyanakkor már az elõzõ parlamenti ciklusban is fontos döntések születtek: ennek a helyzetnek a kiküszöbölése érdekében az Országgyûlés megalkotta a szükséges törvényt, létrejött az egységes, évente felülbírált országos statisztikai adatgyûjtési program. A statisztikai rendszer korszerûsítése, javítása a jelenlegi parlamenti ciklusban folytatódott. Lényegesen gyorsult a feldolgozás, ami érdemi felhasználásra nyújt lehetõséget. Kiemelendõ újdonság a negyedéves GDP- adatok nyilvánosságra hozatala, hiszen ilyen adatot a világon csak körülbelül húsz országban tesznek közzé.
Ami a képviselõ úrnak a döntések eltitkolt hatására vonatkozó megállapítását illeti, csak megjegyzem, hogy a KSH fél évre elõre meghatározza és nyilvánosságra hozza, hogy milyen adatokat mikor fog közölni. Nem lebecsülendõ eredmény az sem, hogy a tárgyhónapot követõ tizenegyedik napon nyilvánosságra kerül a fogyasztói árindex alakulása.
Ami az alkalmazott módszerek kérdését illeti: a prognózisok kidolgozása során a legkorszerûbb eljárások alkalmazására törekszünk; a módszertani eszköztár fejlesztése folyamatos; támaszkodunk a fejlett országok tapasztalataira, és a nemzetközi szervezetek ilyen jellegû gyakorlatából átveszünk egyes elemeket. A kormányzati prognózisok kialakításánál a saját számítások mellett figyelembe vesszük a kutatóintézetek elõrejelzéseit is.
Végül, ami a vizsgálat tárgyának stabilitását illeti: tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaság, társadalom rendkívüli átalakuláson ment és megy át, a különbözõ struktúrák és az ezekhez kapcsolódó szereplõk viselkedése állandó változásban van. Mindez nem kedvez az elõrejelzésnek, amely a múlt összefüggései alapján becsüli meg a várható folyamatokat.
Az mindenesetre kijelenthetõ, hogy kis hibahatáron belüliek azok a prognózisok, amelyek egy-egy jól körülhatárolható, nem túlzottan sok tényezõtõl függõ jelenségre vonatkoznak, így például a nyugdíjemelések, a szociális juttatások változásának hatásai kellõen behatárolhatók, mert alapvetõen létszámmozgásokra, esetleg a jövedelemkategóriák becsléseire irányulnak. A bonyolultabb gazdasági- társadalmi folyamatok természetszerûen már nagyobb hibaszázalékban elõre jelezhetõek. És itt nemcsak a vizsgálat tárgyának a stabilitása a kérdés, hanem az is, hogy számtalan olyan tényezõvel kell számolni, amelyekre közvetlen - vagy csak nagyon kismérvû, vagy nagyon összetett - a kormányzati ráhatás.
Megjegyzem, hogy térségünk átalakuló országainak a prognózisai azt mutatják, hogy milyen nehéz ezek esetében a gazdaságra vonatkozóan megbízható becsléseket készíteni. Továbbá az is tény, hogy a fejlett stabil gazdaságokra készített prognózisok is gyakran tévednek, az elõrejelzésekhez képest a tények több százalékpontos eltérést mutatnak. (Folyamatos zaj.) Ezek fényében a kormányzati prognózisok és tényszámok közötti eltérések Magyarországon egyáltalán nem tekinthetõk kirívónak.
Kérem képviselõ uramat... (Derültség az MSZP padsoraiban.) urat, hogy a válaszomat szíveskedjék elfogadni." Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)