DR. AVARKESZI DEZSÕ igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõ Úr! A kárpótlási törvényben szabályozott mezõgazdasági vállalkozási támogatás intézménye a törvény legvitatottabb rendelkezései közé tartozik, több alkalommal foglalkozott vele az Alkotmánybíróság is.
Ismeretes, hogy aki a kárpótlási árverés során mezõgazdasági vállalkozási támogatás, kárpótlási utalvány felhasználásával szerzett földet, valójában többlet földterülethez, nagyobb aranykorona-értékhez jutott, mint az, aki csak a kárpótlási jegyeivel licitált. Ennek oka nyilvánvaló, hiszen a mezõgazdasági vállalkozási támogatást megtestesítõ úgynevezett kárpótlási utalvány a kárpótlás alapjául szolgáló kár és a kárpótlás degresszív kulcsokkal számított mértéke közötti különbözet összegének termõföldszerzésre történõ felhasználását tette lehetõvé.
(16.30)
Az ilyen személy tehát valójában teljes kárpótlásban részesülhetett. Mivel az utalvány felhasználása az elõbbiek szerint többletjogosítvánnyal jár, a kárpótlási törvény éppen az alkotmányos egyensúly biztosítása érdekében komoly feltételekhez kötötte azt. Az utalványt felhasználó kárpótlásra jogosultnak ugyanis vállalnia kellett, hogy mezõgazdasági vállalkozóként az adóhatóságnál bejelentkezik, és öt éven keresztül ténylegesen mezõgazdasági vállalkozói tevékenységet folytat, ellenkezõ esetben a mezõgazdasági vállalkozási támogatás, vagyis a felhasznált utalvány összege lejárt hiteltartozássá válik, amelyet kamataival együtt meg kell fizetnie. E kötelezettségvállalás feltételeinek bármiféle utólagos módosítása azt jelentené, hogy a kárpótlási utalvánnyal megszerzett termõföldek tulajdonosai szabadulnának a törvény által eredetileg elõírt kötöttségek vagy azok egy része alól, ami számukra ugyan elõnyös lehet, de hátrányos mindazok számára, akik éppen e szigorú követelmények ismeretében mondtak le az utalvány felhasználásáról. Ezért nincs lehetõség e törvényhely módosítására. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)