DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselõtársaim! Az idõ elõrehaladása nem teszi lehetõvé, hogy a gondolatgazdag és értékes felszólalásokkal jellemzett vitát itt most a zárszó keretében méltóképpen megpróbáljam értékelni, de szeretném mindenekelõtt megköszönni azt, hogy valamennyi parlamenti párt megértette és elfogadta a törvény megalkotásának szükségességét és idõszerûségét.
A tervezethez képviselõtársaim több mint 500 módosító indítványt nyújtottak be. A parlament eddigi gyakorlata szerint, ha egy törvényjavaslathoz ilyen nagy számban nyújtottak be indítványokat, akkor az eredeti javaslat olyan mértékben változott, hogy esetenként csak a cím maradt érintetlen. Jelen esetben azonban nem ez történt. A képviselõtársaim által benyújtott javaslatok tartalma egyértelmûen jelezte számunkra, hogy a kormány által benyújtott javaslat szellemisége, az elfogadásra javasolt megoldási módozatok többsége kiérlelt volt, lényegi módosításokat nem igényelt. A törvény egyensúlyban maradt, ugyanakkor a módosító indítványok hatására jobbá, precízebbé vált.
250 módosító javaslat elfogadását mi magunk is támogatjuk. Mindössze 31 módosító javaslat esetében nem találkozott a bizottsági és a kormányzati vélemény. 220 esetben képviselõtársaim, illetve a bizottságok elfogadták a kormányzat érvelését, és ennek eredményeként a módosító javaslatokat visszavonták.
Ki kell emelnem, tisztelt képviselõtársaim, hogy az Országgyûlés eddigi tevékenységét tekintve talán elõször fordult elõ, hogy a javaslatok közel 7 százaléka, szám szerint 32, hétpárti konszenzussal került a bizottságok elé. Köszönetemet fejezem ki azoknak a képviselõtársaimnak is, akik az említett módosító indítványok kidolgozásában részt vettek.
A vita alatt folyamatos egyeztetés zajlott szakmai és politikai síkon egyaránt. Azokban a kérdésekben, amelyek érdemben megváltoztatták volna a törvényjavaslatot, a kormányzat alapos elõkészítés után döntött. Néhány esetben, bár tudtuk, hogy a javaslat a gyermekek érdekeit tartja szem elõtt, az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve a kormány a benyújtott módosító indítványokkal nem tudott azonosulni. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásnál figyelembe vehetõ jövedelemhatár növelését célzó hétpárti módosító javaslatot - ennek lényege, hogy a jogosultság feltételeként a nyugdíjminimum 80 százaléka helyett a nyugdíjminimum 100 százalékának figyelembevételét indítványozta - a kormány nem tudja támogatni - nem azért, mert nem szeretnénk. De tekintettel kell lennünk arra a tényre, hogy a javaslat elfogadása esetén 1998-ban olyan terhet jelentene ez a költségvetés számára, amelynek a fedezetét mai prognózisaink szerint nem látjuk biztosítottnak.
Komoly vita alakult ki a bizottságokban a gyermeki kötelességek megfogalmazásáról. Néhány képviselõ a paragrafus teljes elhagyását kérte. Tudnunk kell azonban, hogy a törvény rendelkezései nem csak a vér szerint családjukban nevelkedõ gyermekekre vonatkoznak, illetve sok esetben a gyámhatóságoknak a gyermek deviáns, antiszociális magatartását szankcionálnia kell, hogy a családi élet egyensúlya helyreálljon. Így azoknak a képviselõknek a javaslatát támogatjuk, akik a gyermeki kötelességek rövidített, szûkített formában történõ megfogalmazását szorgalmazták.
Egyetértünk minden olyan javaslattal, amely a megelõzést szolgálja. Bízunk benne, hogy a törvény elfogadása után több gyermek esetében kerül sor örökbefogadásra, bõvül és megerõsödik a nevelõszülõi hálózat, kiválthatók a nagy létszámú, családias nevelésre alkalmatlan nevelõotthonok. A családjukból kiemelt gyermekek jobb ellátását, ezzel egyidejûleg a nevelõszülõi hálózat szélesítését szolgálja a nevelõszülõknél elhelyezett gyermekek nevelését, gondozását elõsegítõ nevelési díj hétpárti javaslat szerinti emelése, amely szerint a nevelési díj összege havonta nem lehet kevesebb gyermekenként a nyugdíjminimum 120 százalékánál, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében a nyugdíjminimum 140 százalékánál.
A gyermekek ellátását tovább javítja az éves nevelési díj 25 százalékának külön ellátmány formájában történõ biztosítása. Örömmel támogatom a kormány nevében ezt a javaslatot, amelyhez a pénzügyi fedezetet biztosíthatónak látjuk.
A törvényjavaslat elfogadásával feloldást nyer az a jelenlegi helyzet, hogy bár a középsúlyos és enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeket tanító, gondozó, nevelõ általános iskolai diákotthonokban 70-80 százalékos arányban állami gondoskodásban élõket találhatunk, az intézetek mégsem kötelesek gyermekotthonként mûködni, azaz nem kötelesek a gyermekekkel iskolai tanulmányaik befejezése után foglalkozni.
Nagyon fontos számunkra az a módosító javaslat, amely erõsíti a gyermeki jogok érvényesülését azáltal, hogy kötelezõvé teszi a gyermekvédelmi önkormányzatok részvételét az érdekképviseleti fórumok munkájában. Így teremtõdik lehetõség ahhoz, hogy a gyermekönkormányzatok véleményét az intézmény vezetõi döntéseik kialakításakor figyelembe vegyék.
(17.50)
Támogatjuk azt a javaslatot is, amely a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény néhány paragrafusát egészíti ki annak érdekében, hogy a gyermekeket és fiatalokat gyermeki jogon megillessenek bizonyos mûsorok a közszolgálati médiában, illetve ugyanezen jogon óvjuk õket bizonyos mûsoroktól.
Tisztelt Képviselõtársaim! Végezetül szeretném kifejezni köszönetemet valamennyiüknek, hogy megértették és elfogadták a javaslat szellemiségét, továbbá azért az áldozatos munkáért, amellyel a törvényjavaslat jobbításához hozzájárultak.
Kérem képviselõtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a kormány által is elfogadásra ajánlott módozatokat. Meggyõzõdésem, hogy a törvény hétpárti támogatása garancia lehet arra, hogy hosszú távon és stabil szabályozást kap a magyar gyermekvédelem. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps.)