VEÉR MIKLÓS: Tisztelt Országgyûlés! Alelnök Asszony! Képviselõtársaim! A mûemlékvédelemrõl szóló T/3392. számú törvényjavaslat általános vitájában elhangzott hozzászólásom minden gondolatát fenntartom. Itt most a részletes vitában az ajánlás 216. sorszámmal jelzett, de egyébként 46. számmal ellátott módosító javaslatom indoklását kívánom kiegészíteni. Itt megjegyzem, hogy T/3392/201-206. számokon ehhez kapcsolódó módosítót is nyújtottam be.
Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom - és valószínûsítem azt, hogy ebben nem vagyok egyedül -, hogy az egyéni körzetben megválasztott országgyûlési képviselõnek az a dolga, hogy a törvényességet képviselje a választókörzetében, és a választókörzetét is képviselje a törvényhozásban. E két cél érdekében én a mûemlékvédelmi törvény mellékletében az állami tulajdonból ki nem adható, jelentõs értékû és választókörzetemben lévõ mûemlékek sorát azok helyrajzi számai alapján nemcsak a valóságban, a helyszínen tekintettem meg, hanem a keszthelyi körzeti földhivatal nyilvántartásai alapján a tulajdoni lapokat is áttekintettem. Ennek a munkának és a helyi önkormányzat munkatársaival való megbeszélésnek az eredménye volt a módosító indítványaim elkészítése, illetve azok benyújtása.
(19.30)
Kihangsúlyozom, hogy én nem a mûemlékvédelem ellen, hanem a törvényességért lépek fel, mert a 20. számú Zala megyei táblázatban például 6 olyan ingatlant találtam, amelyek jelenleg is Keszthely város önkormányzatának a tulajdonában vannak.
A korábban 46. számú csomagban beadott módosító indítványomat részekre bontottam, hogy külön lehessen vizsgálni azokat a problémákat, amelyek a tulajdon jelenlegi helyzete alapján ítélhetõk úgy, hogy nem maradhatnak állami tulajdonban levõ jegyzékek sorában, és külön szedtem azokat, amelyek más indokkal - esetleg véleményem szerint nem is olyan jelentõs indokkal - kerültek a hivatkozott melléklet táblázatába.
Néhányat említek, sorba mennék ezeken. A táblázatban, tehát a 20. számú táblázat Zala megyei részénél a Georgikon utca 21/a., 2010/1-es helyrajzi számon, a Georgikon utca 21/b., 2010/2-es és 2010/7-es helyrajzi szám alatt feltüntetett ingatlanok a keszthelyi földhivatal nyilvántartása alapján jelenleg is a város önkormányzatának a tulajdonai.
Ezzel kapcsolatban többfordulós levélváltásról is tudok a körzeti földhivatal és a mûemlékvédelmi hatóság között. Jelenleg ez a tényhelyzet, tehát az, hogy a város önkormányzatának a tulajdonában vannak. A megyei vagyonátadó bizottság 1992. február 24-én kelt 44/1992. számon igazolta, hogy az 1991. évi XXXIII. törvény alapulvételével a jelzett ingatlanok valóban a város önkormányzatának a tulajdonába kerültek.
A következõ csomag a Sopron utca 2., 2007-es helyrajzi szám alatt feltüntetett ingatlan, amelyben jelenleg is a város rendelõintézete mûködik. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 107. §-a alapján Keszthely város önkormányzata tulajdonába kerülhetett volna, de ezt a 2008-as helyrajzi szám alatt nyilvántartott kastélymúzeum 04799. mûemléki törzsszámával indokolva az OMF megakadályozta; és csak megjegyzem, hogy ez az ingatlan nem szerepelt a 83/1992. kormányrendelet mellékletében sem, mert nem volt mûemlék, hiszen egy szocreál stílusban épült épületrõl van szó.
Eldöntendõ, hogy az 1950-es években mûemlékileg valóban védett 3001- es helyrajzi szám alatt nyilvántartott õsi kastélypark azóta különvált, egészen más helyrajzi számon szereplõ részeire vonatkozhat- e a mûemléki védelem. Megjegyzem, hogy az OKTH elnökének - tehát a természetvédelmi hivatal elnökének - 2/1985. számú rendelkezése is csupán a 2008-as helyrajzi számú, 4244 négyzetméter kiterjedésû területet nyilvánította országos jelentõségû természetvédelmi területté.
A jelenleg is hatályos 1/1967. ÉM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a mûemlékvédelmi hatóság a védett építményekrõl és területekrõl köteles nyilvántartást vezetni. Ez alapján - a (2) bekezdés szerint - 6 évenként mûemléki jegyzéket kell elkészíteni és azt kell kiadni. A mûemléki nyilvántartás szerint a 04799. törzsszámú 2008-as helyrajzi számú területre és az azon elhelyezkedõ épületre, a kastélyra vonatkozik ez a védelem. A Sopron utca 2. szám helyrajzi száma 2007, ezen a területen nincs mûemléképület.
A következõ szakasz: a kastélypark történeti kert elnevezéssel 1687/1-es helyrajzi szám alatti ingatlanról van szó, amely jelenleg a honvédség kezelésében van. Javasolom, hogy továbbra is maradjon örökösen állami tulajdonban, de a kastélypark elnevezés helyett a törvénytervezetben is szereplõ "történeti kert" elnevezéssel célszerû feltüntetni.
A laktanya védendõ területén jelenleg mintegy másfél milliárd forint értéket képviselõ ingatlanok találhatók, amelyek alkalmasak a városban mûködõ Nagyváthy János Mezõgazdasági Szakközépiskola elhelyezési gondjainak megoldására és a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon kara kollégiumi igényeinek és távlati fejlesztési épületszükségleteinek a kielégítésére. Mindkét intézmény profilja garancia arra, hogy a még megmenthetõ õsi kastélypark területén valóban park legyen.
Az 1678/2-es helyrajzi szám alatt megnevezett ingatlan 8538 négyzetméter területû közterület. Itt egy végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezõ út található. Ennek megépítéséhez nemcsak az illetékes minisztériumok járultak hozzá - köztük a Környezetvédelmi Minisztérium is -, hanem az Országos Mûemlékvédelmi Felügyelõség is. A 28019-7/1988., illetve 28019-9/1988. számú úthasználatba-vételi engedély megtalálható az illetékes minisztériumok irattárában is. Éppen ezért az út teljesen törvényes módon került az önkormányzati törvény alapján Keszthely város önkormányzatának tulajdonába. A földhivatali nyilvántartás is ezt bizonyítja. Ez szintén a már említett megyei vagyonátadó bizottság 44/1992. számú megkeresés alapján történt, így a jelzett út is a város önkormányzatának tulajdonába került.
A következõ szakasz a kastélypark 1687/3 elnevezésû terület, ott csupán azt javasolom, hogy kivételt tegyünk a Georgikon utca 25. számú 16 lakásos házra és annak elõkertjére. Ez az 1687/3-as helyrajzi szám alatt feltüntetett terület az õsi kastélypark része, és itt látok esélyt arra, hogy késõbb valóban egyesíthetõ a jelenlegi kastélyparkkal. De ezen a területen található az 1950-es években szocreál stílusban épült 16 lakásos ingatlan is, amely jelenleg a honvédség kezelésében van. Ennek a háznak a lebontására semmiképpen nem látok esélyt, még hosszú távon sem, hisz értéke megközelíti a 100 millió forintot.
A honvédség vezérkari fõnöke 77/1992. számú intézkedésével kijelölte elidegenítésre, mert az ingatlan nem szerepelt a 83/1992. kormányrendelet mellékletében. Ezt a privatizációt mégis megakadályozta a mûemlékvédelmi hatóság, a kapcsolódó módosító javaslatomban már közölt indokkal.
A következõ szakasz az Amazon Szálló és a Georgikon utca 1. számú lakóházépület-együttest foglalná magában. Az Amazon Szálló megnevezéssel a 2028-as helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan privatizációjához a mûemlékvédelmi hatóság hozzájárult. De késõbb egy 1993. szeptember 24-én, az ÁVÜ ügyvezetõ igazgatójához írt képviselõi levél alapján - '93-ban íródott képviselõi levél alapján - a privatizációt leállították azzal az indokkal, hogy ez a keszthelyi Festetics-kastély mûemlékileg védett épületegyütteséhez tartozik. Ez az indok nem felel meg a valóságnak, hisz késõbb, 1993. október 29-én az OMFH mûemléki hatóságának vezetõje is más indokkal módosította korábbi hozzájárulását.
A keszthelyi földhivatal szakmai véleménye alapján a telekmegosztási problémák megoldhatók. Megjegyzem, hogy az épület mûemléki jellegû védettséggel rendelkezik, és azt is közlöm, hogy ezt az ügyet a város önkormányzatának megkeresésére az ügyészség is vizsgálta, és a privatizációs eljárást teljesen szabályosnak találta.
A Georgikon utca 1. számú lakóházépület-együttes megnevezéssel a 2027-es helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan Keszthely város önkormányzatának tulajdonába kerülhetett volna az önkormányzati, valamint az 1991. évi XXXIII. törvény alapján.
(19.40)
A város hivatalosan is kérte az épület eredeti rendeltetésének megfelelõ kulturális célú hasznosítását. Semmi nem indokolja a városképi jelentõségû védelemmel rendelkezõ épület állami tulajdonban tartását.
Az utolsó paragrafusról szólnék: a "keszthelyi Fenékpuszta mûemlékegyüttes, római kori épületmaradványok" megnevezéssel a 0458/2-es helyrajzi számmal, és a "Festetics-kúria és gazdasági épület" megnevezéssel a 0426/1-es helyrajzi számmal jelölt ingatlanról van szó. A "római kori épületmaradványok" megnevezéssel, és az említett helyrajzi számmal feltüntetett ingatlan - a Keszthelyi Körzeti Földhivatal 1997. február 20-án kelt tulajdonilap-másolata alapján - kezelõje a városgazdálkodási vállalat - a jelenlegi városüzemeltetõ kft. Így hasonlóan a korábbi indokaimhoz, a '90. évi LXV. önkormányzati törvény 107. §- a alapján szintén önkormányzati tulajdonban kell maradnia.
A mûemléki védett épület, és annak a telkén a Berki Betérõ elnevezésû fenéki kocsma található; ez az épület a római kori épületmaradványok ásatási területén kívül van, így - a régészeti szakemberek véleményével is megegyezõen - semmi nem indokolja a mûemléki védelmét, és az állami tulajdonban tartását sem.
A "Festetics-kúria és gazdasági épület" megnevezés alatt 0426/1- es helyrajzi számmal szereplõ ingatlan a Keszthelyi Körzeti Földhivatal 1997. február 20-i tulajdoni lapmásolata alapján szintén Keszthely város önkormányzatának a tulajdona, a már említett önkormányzati törvény vonatkozó elõírásai alapján. Ez a terület mûvelési ág alól kivett közút, 1992-ben kapott mûemléki védelmet.
Birtokomban van az ide vonatkozó KTM-miniszter 1697/1992., illetve az MKM-miniszter 1193/1992. számú közös határozata, amely a véleményem szerint nem vonatkozik mindkét ingatlan mûemlékké nyilvánítására. Az OMFH mûemlékvédelmi igazgatóságának az 1992. április 21-én kelt, 2839/1992. számú levele a 0458/52-es helyrajzi számú ingatlant nem is tartalmazza. Ennek alapján közölték a földhivatallal, hogy mûemléki védelmet kapott 1992-ben.
Tisztelt Képviselõtársaim! Azt hiszem, az országgyûlési képviselõnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy hasonló esetekben tegyen meg mindent a törvényességért és a választókörzetéért. Talán nem eretnekség, amit mondok: szolgálni és nem uralkodni kell. Ez igaz a minisztériumok apparátusára, de igaznak kellene lennie a minisztériumokhoz tartozó hivatalok dolgozóira is. Bízom benne, hogy nem a hivatalnok irányítja a minisztériumot, a minisztériumok vezetését, hanem fordítva.
Kértem a KTM közigazgatási államtitkár-helyettesét, a helyszínen is nézzék meg, hogy én mirõl beszélek, de mind ez ideig erre a helyszíni szemlére még nem került sor. Nem azoknak a véleményére kellene támaszkodni, akik az általam említett hibákat, idézõjelbe teszem: "tévedéseket" elkövették. A kormány és az illetékes bizottságokban jelen lévõ képviselõtársaim felelõsségére hívom fel a figyelmet, kérve egyetértõ támogatásukat.
Elnézést kérek, hogy egy kicsit hosszú voltam. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)