DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Két olyan módosító indítványom van e szakaszban, amelyek szintén nem találkoztak az elõterjesztõ egyetértésével, mégis szeretném az érveimet ezzel kapcsolatban elmondani.
Ismételten kénytelen vagyok bizonyos mondatelemzésekbe bonyolódni, bár teljesen igazat adok Tamássy István képviselõtársamnak, hogy itt nem szemantikáról van szó, hanem a mûemlékvédelemrõl. Meg kell vallanom, hogy se az õ, se a bizottságok magyarázata nem gyõzött meg arról, hogy ez a szöveg így jobb, mint ahogy én javasoltam, de hát nyilván nincs mód arra, hogy errõl vitatkozzunk.
A 89. szám alatt javasoltam azt, hogy az alap bevételei között a mûemlékvédelmi bírságok 40 százaléka folyjék be a Központi Környezetvédelmi Alapba, és 60 százalék maradjon a települési önkormányzatoknál. Ezt sem véletlenül javasoltam, hiszen van egy sor olyan kistelepülés ebben az országban, amelynek soha nem lesz módja arra, hogy a büntetési pénzekbõl valamit is fordítson meglévõ értékeinek a védelmére.
A mai viszonyok nem olyanok, mint amikor azok az épületek épültek. Hadd hivatkozzam megint a hegyaljai mezõvárosokra: a XVIII. században, amikor az ottani épületek épültek, ezek gazdag mezõvárosok voltak, az országnak talán a leggazdagabb vidéke volt ez, ezért módjuk és lehetõségük volt arra, hogy ezeket az épületeket felépítsék. De ha egy ilyen kistelepülésen van harminc olyan épület, amely egyébként mûemléki védelem alá vonható lehetne, egyszerûen képtelenségnek tartom azt, hogy ezeknek a tulajdonosai vagy maguk az önkormányzatok valamit is tudnának tenni ennek az érdekében. Ezért javasoltam ezt a változtatást.
Miután eddigi tapasztalataim szerint a hierarchikus elosztás többnyire nem a kistelepülések javára szolgál, hanem általában a nagyobb települések és a nagyvárosok érdekeit tartja szem elõtt - annál is inkább, mert a nagyváros valóban hozzá tud tenni egy mûemléki helyrehozatalhoz mást is -, talán nem lenne helytelen az, ha ezzel a módosítással a kistelepüléseket is támogatnánk.
A 90. pontban szerepel az a módosító indítványom, amelyet szeretném, ha még egyszer végiggondolna az elõterjesztõ. Az állami tulajdonú mûemlékek értékesítésébõl, hasznosításából befolyt árbevételek költségvetésben meghatározott hányada jut be ebbe az alapja - ezt mondja ki a törvénytervezet. Itt az értékesítéssel van nekem gondom, hiszen az állami tulajdonú mûemlékekrõl a törvény egy másik helye, a 14. § azt mondja, hogy egyes kiemelkedõ történeti és kulturális értékû mûemlékek és mûemlékegyüttesek az állam kizárólagos tulajdonát képezik.
(20.20)
Ezek felsorolását a törvény melléklete tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonát képezõ mûemlékek és mûemlékegyüttesek a kincstári vagyon körébe tartoznak és forgalomképtelenek."
Kérem szépen, tessék szíves lenni értelmezni nekem, mit jelent az, hogy forgalomképtelen. Én ugyan nem voltam jogász, de annyit értek a joghoz, hogy a forgalomképtelenség azt jelenti, hogy nem lehet eladni. Az értékesítés ebben az összefüggésben - de minden más összefüggésben, tessék szíves lenni megnézni a magyar értelmezõ szótárt - azt jelenti, hogy bizony azt eladjuk. Tehát a törvény egyik helye azt mondja ki, hogy ha eladjuk, akkor az ebbõl befolyt összeg ide meg ide folyik be, a törvény másik helye azt mondja, hogy ezek nem adhatók el.
Én azt hiszem, hogy ez így nincs jól. És nagyon kérem, és nagyon szeretném, hogyha erre odafigyelne az elõterjesztõ, és nem kukacoskodásnak venné, nem szemantikai magyarázatnak venné mindazt, amit én mondok. Hozzáértõ jogászokat is megkérdeztem a tekintetben, hogy mit jelent a forgalomképtelenség, és mit jelent az értékesítés. De hát a köznyelvben is ezt jelenti! Az értékesítés azt jelenti, hogy eladjuk. Különösen ha utána azt olvasom, hogy hasznosítjuk. Az értékesítés nem jelentheti azt, hogy hasznosítjuk, mert a következõ szó azt jelenti, hogy értékesítjük és hasznosítjuk. Azaz nyilván az értékesítés nem jelenthet mást, mint az illetõ, egyébként a törvény más helyén forgalomképtelennek nyilvánított épület vagy mûemlék eladását. Én azt javasoltam, hogy ez az "értékesítés" kerüljön innen ki, a hasznosítása az bármilyen lehet, és ebben az esetben akkor nincs gond azzal, hogy a hasznosításból befolyó összegek ide meg ide fognak tartozni.
Nem tudom, hogy miért nem találkozott az elõterjesztetõ egyetértésével. Nehezen tudom másként értelmezni; de ha meggyõznek kedves kollégáim arról, hogy én teljesen rosszul értelmezem ezt, akkor tudomásul fogom venni. Mindig azt hittem, hogy nekem van ép nyelvérzékem. Ha ez nem ép, és nem így van a magyar nyelv szabályai szerint, akkor tessenek engem meggyõzni az ellenkezõjérõl. Köszönöm szépen.