DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Az elmúlt hét folyamán Lezsák Sándor és Póda Jenõ képviselõ urak meglátogatták a Magyar Honvédség kecskeméti repülõezredét, ott tájékozódtak a repülõ- és légvédelmi csapatok életérõl és az ország légvédelmének helyzetérõl. A vendéglátókat bizakodással töltötte el az akkor és ott konstruktívnak minõsíthetõ konzultáció lehetõsége, az, hogy a gondok kezelésében, a jövõre vonatkozóan már jóváhagyott tervek megvalósításában, a közös gondolkodás reményében szólhattak szolgálati körülményekrõl, munkabérekrõl és a légvédelem szakmai kérdéseirõl.
Magam is úgy ítéltem meg, hogy a problémamegoldó együttmûködés reményében ajánlhatom felelõs politikai döntéshozóknak a következõ látogatás színhelyéül egy másik alakulatunkat.
Vendégeink késõbb sajtótájékoztatót tartottak, és a Távirati Iroda közleményébõl kiolvashatóan a látogatás tapasztalataira hivatkozva ott olyan megállapítások hangzottak el, amelyek egyrészt tételesen cáfolhatók, mert semmi közük a valósághoz, másrészt azt is felelõsségem tudatában kijelentem, hogy azokra alapot adó információk a konzultációk során nem hangzottak el.
Meggyõzõdésem, Lezsák képviselõ úr pontosan tudja, hogy a Magyar Honvédség létszáma, technikai eszközállománya tíz éve folyamatosan csökken, ami természetesen nem zárja ki azt, hogy az ennek következtében ténylegesen csökkent védelmi képesség összhangban legyen a mindenkori biztonságpolitikai kockázatokkal.
De mégis: miért nyilatkozta azt, hogy a kormány rossz döntései miatt az elmúlt két és fél esztendõ alatt gyöngült az ország védelmi képessége?
Póda képviselõ úr tudja, hogy a szolgálati törvény végrehajtása tárgyában kiadott 12 miniszteri rendelet közül 10 a hivatásos állomány jogosultságairól, juttatásokról szól. Miért mondja azt mégis, hogy az új szolgálati törvény csak a kötelezettségeket léptette életbe? Mint ahogy azt is tudja Póda képviselõ úr, hogy a honvédelmi tárca költségvetésébõl a 10 százalékot sem éri el a központi igazgatás költsége. Miért nyilatkozza azt, hogy a tárca költségvetésének a fele a központi igazgatásba megy?
Tisztelt Országgyûlés! Az elmondottakat két dolog miatt tartottam szükségesnek az ország és a közvélemény nyilvánossága elé tárni. Az egyik az, hogy a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján katonai vezetõknek olyan megnyilatkozások tulajdoníthatók, amelyek a valóságban nem hangzottak el. Ezt az õ szakmai tisztességük védelmében kellett elmondanom.
A másik ok, amiért szólok: a demokratikus döntéshozatali rendszerben közmegegyezéssel elfogadott hagyományokkal rendelkezõ országokban honvédelmi ügyekrõl szólva nem szokás az, ami más kérdésekben a politika elfogadott eszköztárához tartozik. Ilyen országokban nem szokás a védelmi politikát érintõ kérdésekben megalapozatlan állításokkal egyik pártnak a másikat támadni - praktikusan: ellenzéki pártnak a kormányt -, csak azért, hogy annak alkalmatlanságát bizonyítsa, nem szokás - még egyszer hangsúlyozom - megalapozatlanul kritizálni.
Ugyanakkor az ellenzék elvárható együttmûködésének feltételeit illetõen a mindenkori kormány felelõssége, hogy a rendszer egésze a döntéshozatalban részt vevõk számára átlátható legyen.
A kormány szándékai szerint a honvédelmi tárca örömmel fogadja azt az érdeklõdést, amely parlamenti képviselõcsoportok részérõl bármilyen formában megnyilvánul a honvédség irányába. A vezérkarnál és a csapatoknál tett látogatások alkalmával a képviselõk eddig is tapasztalhatták, és ezután is meggyõzõdhetnek arról, hogy katonáink is messzemenõ készséggel segítik a politikai döntéshozói munkát.
A honvédelemrõl szóló politizálásban együttgondolkodó partnerei kívánunk lenni az ellenzéki képviselõcsoportoknak, és kérjük, hogy e téren legyenek õk is a mi partnereink. Ebben a szellemben várjuk a Magyar Demokrata Fórum képviselõit a következõ látogatásukra, de kérem, hogy az elõre megfogalmazott sajtónyilatkozatot hagyják otthon. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselõk padsoraiban.)