HORVÁTH VILMOS (SZDSZ), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elõadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Miután a bizottság vezérkara Strasbourgban az Európa Tanács ülésén vesz részt, ezért én vagyok a bizottság elõadója - talán ez okozhatta a zavart. Hiszen azt hiszem, természetes, hogy az emberi jogi bizottság - úgymond mint fõbizottság is - azokban a témákban, amelyek az állampolgári jogok országgyûlési biztosával kapcsolatosak, minden alkalommal elmondja véleményét. Az emberi jogi bizottság még decemberi ülésén tárgyalta azokat a módosító javaslatokat, amelyeket az államtitkár úr is az imént említett, és a bizottság 14 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett támogatta valamennyi javaslatot.
A bizottsági ülésen felmerült továbbá az is, hogy kívánatos lett volna, ha a törvényjavaslat megoldást hoz arra a hatásköri vitára is, ami az ügyészség és a biztosok között merült fel. Ennek az a lényege, hogy az ügyészség nem tekinti magát olyan hatóságnak, amelynek tevékenysége során felmerülõ visszásságra kiterjedne az ombudsman vizsgálati hatásköre. Ezzel szemben az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról szóló törvény 29. § (1) bekezdése -
amely felsorolja azon hatóságokat, amelyekre kiterjed az ombudsman vizsgálódási jogköre - az f) pontban csak a bíróságokat vonja ki az ombudsmani vizsgálattal érinthetõ igazságügyi szervek közül. Ennek oka egyébként a bírói függetlenség alkotmányos elvének tiszteletben tartása.
A legfõbb ügyész szerint az ügyészség azért nem tartozik az országgyûlési biztosokról szóló törvény hatálya alá, mert a felsorolásban nem szerepel nevesítetten. Mi, képviselõk azonban valamennyien, akik annak idején megalkottuk az ombudsman-törvényt, a világ legtermészetesebb dolgának vettük, hogy az ügyészség is igazságügyi szerv, ezért nem kell külön nevesíteni a felsorolásban, hiszen beletartozik az "igazságügyi szerv" gyûjtõkategóriába; eszünkbe sem jutott, hogy a bírósághoz hasonlóan kivételként szerepeltessük. Az ügyészség kivonulása az ombudsman látókörébõl egyébként azt is jelenti, hogy a rendõri visszásságokkal kapcsolatos ombudsmani fellépési lehetõség is korlátozva van, hiszen ezekre nem egyszer az ügyészség ráül, és csak rajta keresztül lehetne az ombudsmannak adatokhoz jutni.
Ezért a törvény téves, szûkítõ ügyészi értelmezésével szemben törvényalkotói úton fel kellett volna lépni, erre alkalmat adhatott volna a jelenlegi törvényjavaslat is. Kár, hogy ez nem így történt. Az országgyûlési biztosok egyébként Alkotmánybírósághoz fordultak a hatásköri vita tisztázása végett, de errõl, azt hiszem, bõvebben a jövõ héten - amikor az állampolgári jogok biztosainak jelentését tárgyaljuk - szó fog esni. Azt a három javaslatot, ami konkrétan megjelenik, természetesen - még egyszer mondom - a bizottság támogatja és elfogadásra ajánlja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)