SZABÓ LAJOS, a gazdasági bizottság elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A gazdasági bizottság 1997. április 16-i ülésén tárgyalta meg a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról T/4100. számon elõterjesztett törvényjavaslatot. A bizottság ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte.
A tárgyalás során egy kérdés körül bontakozott ki vita, nevezetesen arról, hogy a törvény hatályba lépését követõ egy éven belül miért kell, és indokolt-e egy 72 szakaszos törvénymódosítást benyújtani. Vajon az EU-hivatkozások elegendõ érvek-e az ilyen nagy módosításhoz, vajon az új változások nem nehezítik-e meg az érdekeltek mûködését, vajon a nagyszámú módosítás nem az eredeti törvénytervezet egyeztetési hiányosságaira utal-e?
Az elõterjesztõ képviselõje - bár a felvetések jogosságát elismerte - érveivel alátámasztotta a változások szükségességét. Egyik fontos érv, hogy az EU elfogadta a társulási megállapodás módosítását, és ezzel a piac és árumozgás oldaláról lehetõvé vált, hogy az egységes integrációs térség alakuljon ki a társult országok, az EFTA-országok és az európai integráció országai között.
A módosítással az elfogadott szabályokat kívánja a törvénytervezet beépíteni a vámjogba. A vámjog eszerint kimondja: választási lehetõségük van azoknak a gazdálkodóknak, akik ebben a térségben kedvezményes piacrajutási feltételeket szeretnének elérni. Dönteniük kell, hogy a harmadik országból származó felhasznált anyagaikra, amelyeket az exporttermékeikbe beépítenek, a vámterhet érvényesítik, vagy a kedvezményes piacra jutás lehetõségét választják.
További érvek: a magyar gazdaság speciális helyzetére való tekintettel a jogharmonizáció több lépésben történik meg az EU-val. Ez a tervezett módosítás egy újabb ilyen lépés.
A vámügynöki szabályozás teljesen új volt a törvényben. A gyakorlat során bebizonyosodott, hogy a kis- és középvállalkozások egész sora kerülne nehéz helyzetbe, ha a biztosítékrendszeren nem változtatnánk. A jövedéki szabályozás állandóan formálódik, és ezt is követni kell a vámtörvényben. Segíti a gazdálkodókat a változás annyiban, hogy a jövedéki biztosítékba betudja a vámbiztosítékot. Magyarország csatlakozott az EU-EFTA árutovábbítási megállapodáshoz, és ennek keretében is le kell tenni egy biztosítékot a szállításra, amelyet szintén be kellett építeni a törvénybe. Ugyancsak jelentõs érv a vámraktár intézményének fogalmi változása.
Mindezen indokok alapján a bizottság a törvénytervezetet a tisztelt Háznak megvitatásra ajánlja. (Taps a bal oldalon.)