DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! "A pénzügyi rendszer mélyülõ válságáról" címen jelentkeztem napirend elõtti felszólalásra, és eredetileg nem akartam érinteni a belsõ államadósság után fizetett kamat összegét, Lamperth Mónika valótlan megszólalása után azonban kénytelen vagyok ezt a részt is érinteni - annál is inkább, mert elnök úr személyes érintettség címén nem adott nekem reagálási lehetõséget.
1995-ben 540 milliárd forint volt az a belsõ államadósság után fizetett kamat, amely már akkor is valóban megrendítõen magas volt, ezért azt MSZP azt ígérte, hogy kidolgoz egy módszert ennek a csökkentésére. Miután '95 december végén nem tudta megmondani, hogy ténylegesen milyen összeg érkezik be privatizációs többletbevétel címén, még a "marcali remete" is csak '96 januárjában vagy februárjában tudott erre nézve nyilatkozni; akkor a Kisgazdapárt azt mondta: nehogy eltûnjön az MSZP különbözõ csatornáiban ez a pénzösszeg, ezért ez kerüljön be az állami vérkeringésbe, és késõbb, amikor ismert lesz az összeg, elõ fogjuk terjeszteni a konkrét javaslatunkat.
Így történt az, hogy '96 januárjában, majd februárjában országgyûlési határozati javaslatokat nyújtottam be, amelyek többek között tartalmazták: 20 ezer többletlakást építsünk fel a befolyt privatizációs többletbevételbõl; javasoltam, hogy 30 milliárdot fordítsunk a kis- és középvállalkozások, azon belül 25 százalékos határig a mezõgazdasági kisvállalkozók számára hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitel nyújtására; és javasoltuk azt, hogy az ezt meghaladó összegeket pedig a koncessziós autópályák elkerülhetõsége érdekében állami beruházásban megvalósuló útépítésre használjuk fel. Akkor ez összegszerûségében azt jelentette volna, hogy az M3-as út egy nagyon jelentõs szakasza azonnal elkészült volna, el lehetett volna kerülni az M5-ös koncesszióssá süllyesztését, és emellett csak a 20 ezer többletlakás felépítése révén 72 ezer többletmunkahely keletkezett volna - tehát ez mindenképpen élénkítette volna a gazdaságot. Persze ekkor még nem lehetett tudni - mert az is késõbb derült ki -, hogy az MSZP-s kormány egy mindösszesen 300 milliárd forintos állami garanciát vállalt a 430 milliárd privatizációs bevételre és többletbevételre.
Ma ismert a helyzet: nem épültek lakások, nem adtak hiteleket, nem épültek utak, és ennek az évnek a végén durván 830-840 milliárd forint lesz a belsõ államadósság után fizetendõ kamat összege, ami gyakorlatilag kezelhetetlen. Mindez olyan helyzetben következett be, amikor az eddig megingathatatlannak látszott pénzügyi rendszer is inogni kezd, hiszen a Postabank esetében az adóskonszolidációval együtt az elmúlt hetekben összesen annyi segítséget kapott a Postabank, amelynek összértéke 58 milliárd forintot tesz ki; de sajnálatos módon most már a válság szele elérte a pénzügyi rendszer csúcsán álló Nemzeti Bankot is. Hiszen elég, ha arra utalok: a jegybank '96. évi 60 milliárd forintos vesztesége, majd a 2000 milliárd, úgynevezett nem kamatozó belsõ államadósság kamatozóvá tétele után most újabb elképesztõ helyzetbe került; nevezetesen a jegybank százszázalékos tulajdonában lévõ, bécsi székhelyû Központi Váltó és Hitel Bank egy hitelezési ügyletén újabb milliárdos nagyságrendû veszteséget szenvedett, illetõleg okozott a magyar népnek.
Ilyen módon az egész pénzügyi rendszer inogni látszik, ennek oka a kormány felelõtlen gazdaságpolitikája, amelyet még felelõtlenebbé tesznek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet az elõbb lehetett hallani az MSZP frakciója oldaláról. Köszönöm a megtisztelõ figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
(15.40)