KAPRONCZI MIHÁLY (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Idestova 7 éve - 1990 nyarán - nyújtotta be Demszky Gábor és Hack Péter az elsõ törvénytervezetet az elmúlt rendszer politikai rendõrségi Agynökei tárgyában, tehát ennek az ügynek a tisztázása 7 éve folyik; úgy tûnik, végre befejezést is nyer.
A parlament által megválasztott bizottságok csendben végezték a munkájukat, és a képviselõk vagy elmentek és személyesen jelentek meg a bizottság elõtt, vagy ha erre nem volt szükség, akkor futár által kézbesített határozatban értesültek a rájuk vonatkozó eredményrõl.
Ez így a törvényeknek megfelelõen zajlott, egészen az utóbbi napokig. Azonban egy hete egészen váratlanul megszólalt az átvilágító bírók elnöke, és közölte a sajtón keresztül a nyilvánossággal, hogy az "R" betûnél tartanak: a parlamentben nyilas múlttal rendelkezõket nem találtak, de ügynököket igen. Sõt, azt is elmondta, hogy egy esetben az érintett a bírósághoz fordult. A frakciók képviselõi is nyilatkoztak ebben az ügyben; a rádióban még olyan kijelentés is elhangzott, hogy közel száz esetben nem tudnak konkrét véleményt mondani a képviselõk múltjáról. Ezek a nyilatkozatok új helyzetet teremtettek; véleményem szerint az egyébként is bonyolult belpolitikai helyzetben az állampolgárok elõtt tovább rombolták a parlament tekintélyét.
Hogy a helyzetet jobban tudjam érzékeltetni, az egyik Hajdú- Bihar megyei barátom megkérdezte tõlem - idézem -: "Annyi az ügynök a rádió szerint a parlamentben; mondd, te tiszta vagy?" A nyelvem hegyén volt a válasz, hogy "természetesen, nekem már papírom is van róla", amikor rádöbbentem, hogy ezt én nem mondhatom, mert az errõl szóló értesítésen ott díszeleg a "titkos" minõsítés; és ha kimondanám, titoksértést követnék el. Bár nem tudom, ez milyen titoknak minõsül: szolgálati, állami vagy üzleti titoknak. Az még érthetõ lenne a számomra, ha valaki az életében bármelyik titkosszolgálathoz tartozott, annak a személynek a szolgálathoz tartozását titkosítani lehet; de azt már felháborítónak tartom, hogy akinek soha semmilyen köze nem volt egyetlen titkosszolgálathoz sem, ezt a tényt titokként kell kezelni. Véleményem szerint ez az emberi és az állampolgári jogokat súlyosan sértõ intézkedés.
Abszurd helyzet az: ha a levél úgy szól, hogy "soha semmilyen köze nem volt a titkosszolgálathoz" - ezt a levél kézhezvétele elõtt bárkinek elmondhattam; de ezt a levél kézhezvétele után - mivel ezt a tényt is tartalmazza - államtitokként kell kezelnem. Remélem, hogy csak rosszul értelmezem az okirat titkosítását, mert ha valóban így van, ez semmi másra nem alkalmas, mint a teremben ülõ volt ügynökök, karhatalmisták fedezésére. A bizottság - mint az elõzõekben említettem - az "R" betûnél tart. Még néhány hónap eltelik addig, amíg a vizsgálat lezárul; addig ezek az urak itt ülnek közöttünk, és ha szerencséjük van, kihúzzák a ciklus végéig. Miattuk nekünk is viselnünk kell a társadalom megvetését, esetleg politikai ellenfeleink gyanúsítgatását.
Meg vagyok gyõzõdve arról, hogy mivel az érintett és lemondott képviselõk nevét nem szabad nyilvánosságra hozni, ez helyes és elfogadható. De a törvény nem kötelezi az ártatlan képviselõket arra, hogy az átvilágító bírák nyilatkozata következtében ilyen gyanú árnyékában éljenek hónapokig, esetleg évekig. Akik 1994-ben, ilyen múlttal vállalták azt, hogy országgyûlési képviselõk legyenek, már tudhatták, hogy ezt nem lehet megúszni - ez az õ dolguk; de én nem fogok velük semmilyen közösséget vállalni és rejtegetni õket - gondolom, azon képviselõtársaim sem, akik az átvilágítás során szintén intaktnak bizonyultak.
Ezért kezdeményezem azt, hogy a titkosítást ezen esetekben -
mint állampolgári és emberi jogokat sértõ intézkedést - azonnal függesszék fel. Amennyiben ez nem történik meg, a parlamenti képviselõk tisztessége és az Országgyûlés hitelességének a megóvása érdekében kérem, hogy képviselõtársaim - a mentelmi jog védelme alatt - a plenáris ülésen nyilatkozzanak arról, hogy nem voltak ügynökök.
Befejezésül szeretném megjegyezni, hogy 1995-ben az egyik átvilágító bíró csak annyit mondott, hogy az elsõ 40 megvizsgált esetben egy ügynökgyanús képviselõt találtak, és ezért távoznia kellett. Nem tudom, hogy ennek a példátlan indiszkréciónak, ami történt, mi az oka; azonban az nyilvánvaló, hogy az emberek nem kételkednek a közöltek valóságtartalmában. A helyzet jóvátehetetlenül kialakult, és a jogos önvédelem lehetõségét mindenkinek biztosítani kell - még az ártatlan országgyûlési képviselõknek is.
Mérlegelem a titkosítás megszüntetésére vonatkozó határozati javaslat benyújtását, és amennyiben nem történik meg az ártatlan képviselõk esetében az általam javasolt titkosítás feloldása, azt rövidesen önálló képviselõi indítványként fogom benyújtani. Köszönöm a figyelmüket.