HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Elérkeztünk ahhoz a vitaszakaszhoz, amelyben különbözõ árucikkek - így a dohányáruk és a szeszes italok - reklámozásával kapcsolatban kell állást foglalnunk. Az általános vitában is egész részletes - részletes vitába illõ - disputa alakult ki szinte csak a kormánypárti képviselõk között. Lehet, hogy ennek a megismétlését fogjuk ma este hallani.
Azzal szeretném kezdeni, hogy van ebben a csomagban egy módosító indítványom, mégis Bauer Tamás képviselõtársamnak az ajánlás 144. pontjában levõ módosító indítványával kapcsolatban (Bauer Tamás mosolyog.) - látom Bauer képviselõtársam mosolyát - szeretném teljes egyetértésemet kifejezni, és azt mondani, hogy ezt nagyon mély és nagyon igaz módosító indítványnak érzem, amely - azoknak mondom, akik elõtt nincs ajánlás - a dohányáruk és az égetett szeszes italok reklámját a szabadtéri reklámhordozókon és a tömegközlekedési eszközökön egyáltalán megtiltaná. Gondolom, Bauer képviselõtársam érvelni fog indítványa mellett.
Úgy gondolom, hogy jelen helyzetünkben, a magyar egészségügyi viszonyokat ismerve, amikor évente - noha szoktak hivatkozni a nélkülözés, a nyomor áldozataira - több tízezer honfitársunk valójában azért hal meg idõ elõtt, mert akár a nikotinból, akár az alkoholból túlzottan sokat fogyaszt; ez az elsõ számú népbetegség Magyarországon, és nem a Bokros-program, ahogy ezt szokták néha állítani. Ezért tehát úgy gondolom, hogy ami az alkoholfogyasztás és a dohányzás korlátozását szolgálja, az erkölcsileg, emberileg, humánusan mindig támogatandó.
(20.00)
Az én módosító indítványom szerényebb, mint Bauer képviselõtársamé. Azt szeretném azonban kérni, hogy amennyiben - látom - az övét is elutasították, akkor legalább ez a megfogalmazás nyerje el az elõterjesztõk támogatását.
Én azt a fajta dohány- és alkoholreklámot nem engedélyezném, amely azt állítja vagy sugallja, hogy dohányzás és az alkoholfogyasztás a sport vagy társadalmi siker alapfeltétele. Ismerünk mindannyian ilyen reklámokat, és tudjuk, hogy nem a magunk korosztályáról van szó, aki most itt ül a Parlamentben, hanem azokról a fiatal lelkekrõl, akik számára a televíziós sportközvetítés és a televíziós sportközvetítésben megjelenõ reklám - a mellette, utána feltûnõ reklám - egységes médiaüzenetet jelent; és ha ebben a médiaüzenetben feltûnik egy olyan utalás, hogy alkoholt fogyasztani - pláne égetett szeszes italt -, dohányozni valamilyen, a sikeres, nagyszerû emberré válás feltétele, akkor ezekre a serdületlen - noha 18. évüket betöltõ, de serdületlen - lelkekre igen pusztító hatással járhat. Úgy gondolom tehát, hogy saját felelõsségünkrõl fogalmazunk meg állásfoglalást, amikor errõl a módosító indítványról vagy egyáltalán errõl a módosító csomagról valamilyen módon állást foglalunk.
Tudom, hogy van üzleti érdek, azt is tudom, hogy a cigarettagyárak nagyon jó szponzorai különbözõ eseményeknek, de tisztelettel fölhívom képviselõtársaink figyelmét, hogy az Amerikai Egyesült Államokban -
amely sokak számára a liberális szabadságjogok, általában az emberi szabadságjogok bajnoka -, a cigarettareklámokkal szemben olyan szigorú elõírások fogalmazódnak meg, amelyeket természetesen az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak ma még esze ágában sincs elénk terjeszteni. Magyarán: e tekintetben nem merjük követni azt a szigort, azt a keménységet, ami az Egyesült Államokban érvényesül. Figyelmébe ajánlom egyébként mindenkinek, aki általában a tilalmak feloldását, a liberális szabadságjogok mindenáron való kiterjesztését egy értéknek tünteti föl, hogy az Amerikai Egyesült Államok példája pontosan ennek az ellenkezõjérõl árulkodik, a szabadságjogok ugyanis nem azonosak az egészséget károsító szenvedélyeknek az üzleti célú reklámjával; persze ezt nem is állítja senki itt ebben a Házban.
Úgy gondolom tehát, tisztelt képviselõtársaim, hogy valamilyen módon - vagy az én módosító indítványomat, vagy Bauer képviselõtársam, vagy több szocialista képviselõ adott be módosító csomagokat... - a törvényben szereplõnél szigorúbban kell az alkohol és az égetett szeszes italok reklámozását meghúzni magunk miatt, a jövõnk miatt. Azt gondolom, a nemzetközi példák is azt mutatják, hogy például míg más téren nyilván vitatható mindenfajta korlátozás, a világtrend - ha szabad ezt a kifejezést használni -, abba az irányba mutat, hogy ebben a megengedést egy kicsit szûkebbre kell fogni. Úgyhogy nagyon szépen kérem, hogy az elõterjesztõ ezek közül fogadjon el olyan értelmes, józan korlátozásokat, amelyek azt szolgálják, hogy a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra való reklámozás visszább szoruljon. Köszönöm szépen.