HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Bretter Zoltán képviselõtársamat nagyon tisztelem, és kíváncsian hallgattam hozzászólását. Persze az a sugalmazás, hogy a reklám végül is senkit semmire nem ösztökél, eléggé meglepõ és furcsa. Nem költenének több száz milliárd forintot vagy dollárt a világon reklámokra, ha egyáltalán semmilyen ösztönzõ hatásuk nem lenne. Úgyhogy ezzel az érvvel én óvatosabban bánnék.
A másik: képviselõtársam a klasszikus filmeket nyilván jobban kedveli, mint a modern mozit, de aki az amerikai, hollywoodi filmek új iskoláját valamelyest ismeri, az tudja, éppen azért, mert felismerték a probléma súlyát, amerikai filmekben ma már elsõsorban negatív figurák gyújtanak rá. Kifejezetten egy karakterjellemzés az, ha valaki dohányzik. Más dolog az, hogy az a fajta agymosás, amely Amerikában a filmekben többnyire megjelenik, a mi ízlésünktõl idegen. Én nem jellemezném azzal az embereket, hogy dohányzik, tehát gyilkos, bûnözõ, de kétségtelenül van ilyen trend. A Casablanca óta eltelt ötven év, és elég sokat változott Amerika is, nemcsak Magyarország.
Végül pedig, noha nem sok esélyét látom annak, hogy ezek a tilalmat vagy korlátozást erõsítõ módosító indítványok átmennek, mégis felhívnám azok figyelmét, akik ilyeneket nyújtottak be, hogy általában az alkoholtartalmú italok helyett helyesebb lenne az égetett szeszes italokra meghatározni a tilalmat. A teljes tilalom mindig kevesebbet ér, mint a korlátozott és irányzott tilalom. Ezenkívül pedig Magyarországon a bortermelés nagy hagyománya van. Ha lennének itt ellenzéki képviselõk, õk már nyilván régen elmondták volna, hogy az égetett szeszes italok és a bor együttes tilalma magát a tilalmat teszi lehetetlenné és képtelenné. Azokban az országokban, ahol az alkoholfogyasztás ellen eredményesen léptek fel, ott nagyon tudatos, célzott politikával az égetett szeszes italok fogyasztását igyekeztek korlátozni.
Köszönöm szépen.