DR. AVARKESZI DEZSÕ igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Országgyûlési Biztos Asszony! Országgyûlési Biztos Urak! Amikor a Dél-Afrikai Köztársaság alkotmánybírósága megsemmisített egy olyan jogszabályt, amelyet a végrehajtó hatalom adott ki, és amely a választójoggal, a választási körzetekkel volt kapcsolatos, akkor a köztársasági elnök a következõket mondta: "Ez a döntés nagyon megnehezíti a kormány munkáját, de a jogállamiság elvébõl eredõen a kormánynak kötelessége, hogy ehhez tartsa magát, és olyan új jogszabályt alkosson, amely megfelel az alkotmánybíróság döntésének." Úgy gondolom, hogy minden demokratikus kormánynak és minden demokratikus államban mûködõ hatóságnak zsinórmértékül kell hogy szolgáljon Nelson Mandela e gondolata, nemcsak az alkotmánybíróság vonatkozásában, hanem minden olyan szerv vonatkozásában, melynek az a feladata, hogy ellenõrizze az államhatalom szerveit, a törvényhozó, végrehajtó hatalmat az Alkotmánybíróságra, az Állami Számvevõszékre és nem utolsósorban az emberi jogok országgyûlési biztosaira vonatkozóan.
Nagyon fontos jogintézménynek tartja a kormány az állampolgári jogok országgyûlési biztosának, illetve a külön biztosoknak a jogintézményét. Úgy gondoljuk, a jogállamiság alapvetõ kritériuma, hogy az államhatalom meghatározott normák között mûködjön, és ezt segíti elõ az államhatalom által kialakított önellenõrzõ mechanizmusok mûködtetése. Ide tartozik, e koncepcióba illeszkedik az állampolgári jogok országgyûlési biztosának intézménye is.
Az elõzõekben vállalt demokratikus állami hatalomgyakorlás esetében ugyanis politikai közérdek az államhatalom ellenõrzése és az állampolgár, illetve az államhatalom viszonyában az elõbbi számára hatékony védelem megteremtése. Úgy véljük, hogy nagyon helyes döntése volt a korábbi parlamentnek, amikor ezt a jogintézményt létrehozta. Sajnos, akkor nem sikerült a különbözõ politikai erõknek megegyezésre jutniuk, és így nem tudták megválasztani a biztosokat. Szerencsére ebben a ciklusban létrejött ez a konszenzus, meg tudtuk választani az állampolgári jogok országgyûlési biztosát, általános helyettesét, az adatvédelmi biztost és a kisebbségi jogok biztosát. Az az idõ, ami eltelt megválasztásuk óta, bebizonyította, hogy valóban szükség volt erre a jogintézményre.
Meglevõ gondokra hívják fel az országgyûlési biztosok a figyelmet, a hatóságok és a közvélemény figyelmét. Engedjék meg, hogy néhány példát mondjak!
Átfogó vizsgálatot végzett az állampolgári jogok országgyûlési biztosa a kirendelt védõ jogintézményével kapcsolatban. Megvizsgálta ezzel kapcsolatban a hatóságok eljárását, és megvizsgálta az ügyvédi kamarák ezzel kapcsolatos tevékenységét. Ez mind az ügyvédség körében, mind a kormányzati szervek körében ismert probléma volt, de lökést adott ez a vizsgálat ahhoz, hogy megpróbáljunk megfelelõ megoldást találni a kérdésre. Most folyik az új ügyvédi törvény elõkészítése, ennek során megpróbálunk jó megoldásokat keresni. Nem biztos, hogy olyan megoldás lesz, ami teljes egészében megfelel annak az elvárásnak, melyet hozzánk is eljuttatott az országgyûlési biztos asszony, de feltétlenül törekszünk rá.
Felmerült a mai vitában is, a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa is említette: milyen gondokat okoz, hogy lassú az igazságszolgáltatás, lassú és nehéz a jogérvényesítés lehetõsége. Mindenki elõtt ismert, hogy most folyik az igazságszolgáltatási reform elõkészítése, ezzel kapcsolatban jó néhány törvényjavaslat már a parlament elõtt fekszik. Nagyon reméljük, hogy hamarosan megkezdõdhet ezeknek a törvényjavaslatoknak a vitája, és nagyon reméljük, hogy azok a pártok, amelyek jelenleg ezt még nem tartják idõszerûnek, megváltoztatják véleményüket és támogatni fogják, hogy minél hamarabb elfogadhassuk az igazságszolgáltatási törvénycsomagot, s ezzel is megpróbáljuk lehetõvé tenni, hogy azok a problémák, amelyeket az országgyûlési biztos úr felvetett, minél hamarabb megoldódjanak.
(10.40)
Szintén szó volt ma a bûncselekmények áldozatainak állam általi kártalanításáról. Ezzel kapcsolatban is megindultak a munkák. Itt megpróbálunk valamit tenni a jövõ évi költségvetés elfogadásakor, és ennek érdekében az érintett szervek között megbeszéléseket kezdeményezünk. Gondolunk itt a parlament emberi jogi bizottságára, a Fehér Gyûrû Egyesületre és az érintett minisztériumokra; az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium bevonásával kívánjuk ezeket a kérdéseket megbeszélni. Lehetne persze más területekrõl is példákat hozni: a Belügyminisztérium, a rendõrség, a Honvédelmi Minisztérium, az önkormányzatok területérõl - nyilván lehetne hosszan sorolni ezeket a példákat. A vitában lesz még lehetõség ezekre a területekre kitérni.
Néha természetesen vitatkozunk is. Hadd mondjak egy nagyon friss példát! Az adatvédelmi biztos úr említette az államigazgatási jogszabálykörözés, illetve az õ hatáskörének a kérdését. Méltányolni tudom az õ kívánságát, de ugyanakkor úgy gondolom, méltányolni lehet a kormányszerveknek is azt a kívánságát, hogy õk is a végleges, lehetõleg a végleges szöveget kapják meg a tárcaegyeztetés során, és ne olyan szöveget, amely még sokszor változhat.
Ugyanakkor problémát vet fel, hogy az itt lévõ törvényjavaslat is sokban változhat, hiszen módosító indítványokat nagy számban szoktak a képviselõk, illetve a bizottságok benyújtani. Ez újabb gondokat vet fel, hogyan tudjuk megoldani, hogy valóban egyébként az adatvédelmi szempontoknak megfeleljenek a jogszabályok.
Sokszor felmerül az, hogy jól döntött-e a parlament, amikor a külön biztosok felmerülõ lehetséges körébõl kettõt választott ki, a kisebbségi jogok biztosát és az adatvédelmi biztost. Az alkotmány- elõkészítés során is felmerültek újabb területek, ahová esetleg lehetne más biztosokat választani. Úgy gondolom, józanul döntött az alkotmány-elõkészítõ bizottság és utána a parlament, amikor a koncepcióban nem támogatta újabb biztosok jogintézményének a megvalósítását. Közép-Európában, úgy gondolom, ha van fontos terület, akkor ez a kisebbségi jogok biztosa, és ha az információs társadalomban van fontos terület, akkor ez az adatvédelmi biztos által felügyelt terület. Talán késõbb majd az állampolgári jogok általános biztosa tevékenységének tapasztalatai elõhozhatnak olyan területet, ahol érdemes változtatni, de úgy gondolom, ez az idõ még nem érkezett el.
Nagyon fontos problémát vetett fel a kisebbségi jogok biztosa a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy rendszerváltó parlamentjeink adóssága ez ma is, és nagyon remélem, hogy még idõben, az új választás elõtt meglesz az a kellõ konszenzus a parlamentben képviselt erõk között, hogy tudjuk még kellõ idõben módosítani a választási törvényt, talán ehhez az alkotmányt is, hogy ezzel az adóssággal elszámolhassunk.
Végül nemcsak az országgyûlési biztosok tevékenységét tartja a kormány nagyon fontosnak, hanem azt magát is, hogy a biztosok beszámolnak a parlament elõtt és így a nyilvánosság elõtt is. Különösen jelentõsnek tartjuk ezeket a beszámolókat, hiszen ezekbõl megállapítható, hogy az állampolgárok milyen mértékben érzik biztosítva alkotmányos jogaik megvalósulását, milyen jogsérelmek esetén fordulnak az országgyûlési biztosokhoz. Ugyanakkor azért is fontosnak tartjuk ezeket a beszámolókat, mert ezekbõl a közvélemény is tájékozódhat. Az alkotmányos jogok érvényesülésének az egyéb eszközök mellett az egyik legnagyobb biztosítéka ugyanis a nyilvánosság, és a nyilvánosság az országgyûlési biztos tevékenységének is egyik legfõbb eszköze.
A beszámolók alapján megállapítható, hogy az országgyûlési biztosok a törvényben meghatározott feladatoknak eleget téve, az ombudsman jogintézményét széleskörûen elismertté tették, így ma már az országgyûlési biztosok az állampolgárok panaszainak kivizsgálását megfelelõen tudják biztosítani.
Engedjék meg, hogy végezetül a kormány nevében az országgyûlési biztosoknak további jó munkát kívánjak. Köszönöm szépen. (Taps.)