DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! A Szabad Demokraták Szövetségének véleménye szerint - amely gondolom, nem áll távol a többi párt véleményétõl - az ombudsmani intézmény sikeresen illeszkedett be a magyar alkotmányos intézményrendszerbe. Ezt bizonyítja egyrészt az a több mint 12 ezer panasz, amelyek között ráadásul elenyészõ számú volt a névtelen panaszok száma, ami befutott a biztosokhoz. Ez azt mutatja, hogy a polgárok elfogadták az intézmény létét, és nem is csak elfogadták, hanem bíznak ebben az intézményben.
Ezt bizonyítja továbbá az, hogy a biztosok által kivizsgált ügyek fogadtatása több mint fele részében kedvezõ volt az állami szervek részérõl. Ez azt mutatja, hogy a címzett hatóságok általában elismerik a biztosok tevékenységét és a biztosok tekintélyét. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert tudjuk jól, hogy a biztosok állásfoglalásainak nincs jogi kényszerítõ ereje; azt is lehet mondani, hogy a biztosok egyetlen fegyvere a nyilvánosság.
A Szabad Demokraták Szövetségének véleménye szerint a kézzelfogható eredményen kívül rendkívül fontos hozadéka a biztosi tevékenységnek az, hogy hozzájárul a polgári jogtudat és a panaszkultúra fejlõdéséhez. A nyilvánosságra kerülõ konkrét eseteken keresztül ugyanis, tisztelt képviselõtársaim, teljesen kézzelfoghatóvá válnak sokszor filozófiai hátterû emberi jogi problémák; ilyen vonatkozásról már szóltam bizottsági elõadóként. Az elvont jogok lefordítása a hétköznapok nyelvére pedig hozzásegít ahhoz, hogy a gazdasági, anyagi gondok és a mindennapi megélhetésért folytatott küzdelem közepette ne jelentéktelenedjék el a köztudatban az emberi szabadság értéke, ne keletkezhessen olyan látszat, mintha a szabadságjogok érvényesítése egyfajta luxus vagy olyan hobbi lenne csupán, amit csak azok engedhetnek meg maguknak, akiket egyébként fölvet a jólét, és nem tudnak mit kezdeni a szabad idejükkel.
Azért is fontos hangsúlyozni ezt, tisztelt Ház, mert nem kevesen vannak olyanok, akik a szabadságra ma már csak legyintenek, amikor hallják, sõt olyanok is vannak, akik egyenesen úgy vélekednek, hogy a mostani tagadhatatlan létbizonytalanságot egyenesen a szabadság zúdította a társadalom nyakába. Ezért találóan mutat rá az adatvédelmi biztos jelentése például a 33. oldalon, amikor azt írja, hogy fennáll az a veszély, hogy a rossz társadalmi közérzetért önmagunkat becsapva éppen azt tegyük felelõssé, ami életünkben még jó: a szabadságot. Pedig, tisztelt Ház, ha a szabadság szeretete kiveszne az emberek szívébõl, akkor a nemzet sorsa pecsételõdne meg, hiszen csak az öntudatos polgárok sokasága az, ami megakadályozhatja az állam ellustulását, elkorcsosulását; a jogállamiságnak, a jog uralmának pedig egyenesen nélkülözhetetlen feltétele a megfelelõ jogtudattal rendelkezõ civil társadalom.
Ezért tehát a konkrét ügyek kezelésén túl rendkívül hasznos, amint azt említettem, hogy a biztosok nagy publicitást élvezõ tevékenysége sokak számára testközelbe hozza az elvont jogok értékeit. Amikor például az országgyûlési biztosok a jogbiztonság követelménye vagy a jogorvoslathoz való jog égisze alatt a hatósági packázással, az ügyiratok ide-oda tologatásával, az eljárások sokszor katasztrofálisan elhúzódó idõtartamával szemben lépnek föl, vagy például egy kórház területén megdöbbentõ és sajnálatos módon megfagyott idõs személy halála ügyében nem egyszerûen a vétkes mulasztás, hanem egyenesen az úgynevezett alkotmányos visszásság kérdését feszegetik; vagy a jogállamiság elvét lefordítva lépnek föl a bûncselekmények áldozatai, sértettjei érdekében a mulasztásokat elkövetõ, adott esetben a nyomokat nem rögzítõ vagy a feljelentést elutasító, a nyomozást indok nélkül megszüntetõ nyomozóhatóságokkal szemben, akkor mindenki láthatja, tisztelt Ház, hogy az alkotmányos jogok és elvek érvényesítése nem holmi fényûzés, hanem nagyon is húsbavágó kérdés. Sajnos elég sok olyan eset van, amint kiderül az általános biztosi jelentésbõl, amikor a panaszosok sérelmezik, hogy a rendõrség vagy az ügyészség nem az elvárható körültekintéssel jár el, ezért örömömre szolgál, hogy az állampolgári jogok országgyûlési biztosa nem egy ilyen esetben eredményesen lépett fel. Így az is megtörtént, hogy a bûnügyi felelõsség eldöntése szempontjából fontos nyomokat nem rögzítõ rendõrt éppen a biztosi jelentés vagy ajánlás hatására vonták felelõsségre.
Aztán, tisztelt Ház, bizonyára emlékszünk arra, hogy a szociális biztonság témakörében éppen az országgyûlési biztos ajánlása mozdította elõ azt, hogy módosítsa a Ház a társadalombiztosításról szóló törvényt annak érdekében, hogy az utólagosan vagy késedelmesen elszámolt szociális kifizetéseket kamatokkal, illetõleg késedelmi pótlékokkal kaphassa meg az állampolgár. Ezt azért is fontos mondani, mert sokan talán a nézõk között is vannak olyanok, akik amikor emberi jogokról hallanak, azt hiszik, hogy ez tõlük távol álló téma, pedig szociális területen is nagyon is léteznek olyan jogosítványok, amelyeknek az érvényesülése igencsak meghatározza az állampolgárok életét, és ilyen ügyekben is eredményesen lépett fel az országgyûlési biztos. Természetesen olyan ügyekben, amikor valaki a nyugdíjemelés mértékét kifogásolja vagy hasonló ügyekben, nem léphet fel az országgyûlési biztos, mert ezt a jelenlegi alkotmány sem tartalmazza alapjogként, hiszen az ilyen jogok, mint az egyszer elért életszínvonal megõrzéséhez való jog, nem létezik, hiszen ez mindig is a gazdasági teljesítõképességtõl függ, és nincs az a jogállam a világon, ahol ezt garantálni tudnák.
Tisztelt Ház! Jelentõsen erõsödött az emberi jogok védelmének garanciarendszere azáltal is, hogy több olyan területen is sikerrel léptek fel az országgyûlési biztosok, ahol eddig erre nem volt példa. Így például a rendõrséggel kapcsolatosan hadd említsem meg azt az esetet, amikor a tüntetéseken, tömegdemonstrációkon készített rendõrségi videofelvételek sorsa volt a vizsgálat tárgya, és az az eredmény született a biztosi fellépés következtében, hogy meg kell semmisíteni ezeket a felvételeket, ha ezek nem tartalmaznak jogsértésre utaló információt.
(11.00)
Itt meg kell jegyezzem, nagyon örülök annak, hogy ebben a Belügyminisztérium partner volt, mert itt a rendõrség és az adatvédelmi biztos között volt egy vita, amit végül is a belügyminiszter fellépése oldott meg.
Aztán volt egy másik ilyen, rendõrséget érintõ ügy, amikor az vetõdött föl, hogy kérhet-e a rendõrség a telefontársaságtól az elõfizetõ kapcsolási számának a forgalmával kapcsolatosan adatokat, csak úgy önmagától. Itt is az lett a megoldás, hogy csakis ügyészségi jóváhagyással történhet ilyen forgalmiadat-kérés.
Aztán ne feledkezzünk meg a nemzetbiztonsági szolgálatok területérõl, tisztelt Ház! Itt van például az 1990-95 közötti idõszakban jogszerûtlen nemzetbiztonsági ellenõrzést elszenvedõ ellenõrzöttek ügye, ahol a biztosi fellépés következtében kimondásra került, hogy utólagosan tájékoztatni kell az ilyen, jogellenesen a nemzetbiztonsági szolgálatok látókörébe került személyeket az adatgyûjtésrõl, sõt törölni is kell a jogszerûtlenül begyûjtött adatokat.
Vagy itt van a kisebbségi biztos által vizsgált ügy, amely a Baranya megyei nemzeti kisebbségekkel szemben indult - idézõjelben mondom - "nemzeti és etnikai kisebbségek védelme" fedõnevet viselõ nemzetbiztonsági adatgyûjtés volt. Itt is megszüntetésre került az akció, a biztosi fellépésnek köszönhetõen is. Ezt azért is fontos említenem, mert tudjuk, hogy most van egy "nyírfa"-ügy, amely sokakat foglalkoztat, és ez azt jelenti, hogy bizony kitüntetett figyelmet érdemel meg a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége mindenkitõl, akinek van lehetõsége arra, hogy bepillantást nyerhessen eme eléggé ismeretlen területre. Egyébként számomra egészen megdöbbentõ, hogy volt, aki azzal próbálta bagatellizálni ezt a "nyírfa"-ügyet például, hogy úgymond, pletykák kerültek rögzítésre, amit nem kell annyira komolyan venni. Az én számomra ez még veszélyesebb, mint ha valóságos információkat gyûjtöttek volna, mert a pletykák önálló életre kelése a kartotékok között mindenféle káros következményekhez vezethet. Ha már információt gyûjtenek, akkor gyûjtsenek valóságos információt - de természetesen ne gyûjtsenek olyat se, ha nincsen rá hatáskörük!
Tisztelt Ház! Érdemes felfigyelni arra is, hogy a vizsgált panaszok között - ahogy azt az általános biztosi jelentés tartalmazza - kiemelkedõen magas, vezetõ helyen áll a települési önkormányzatok és polgármesteri hivatalok mûködésével kapcsolatos ügyek aránya. Ez nyilván nem azzal magyarázható, tisztelt Ház, hogy az önkormányzati ügyintézés a többi hatóságéhoz képest jelentõsebben sértené a polgárok jogait, hanem inkább azzal - ahogy egy demokráciában ez normális -, hogy a helyi szinten kerülnek a polgárok a leggyakrabban kapcsolatba a hatósággal.
Azért ide is egy megjegyzés kívánkozik. Természetesen mi, országos politikusok rendkívül élvezzük, ha a sajtó figyelme kitüntetetten koncentrálódik ránk, és meg kell hogy mondjam - ezt bizonyára más képviselõtársaim is osztják -, hogy a nyilvánosságnak eme tisztító ereje, adott esetben tüze valóban segít nekünk fölismerni saját fogyatékosságainkat, idõnként gyarlóságainkat, és úrrá lenni a nehézségeken. Lehet, hogy önkormányzataink is hálásak lennének a sajtónak, ha egy kicsit nagyobb odafigyelést kapnának, mert talán ez õnekik is segítene.
(Az elnöki széket G. Nagyné dr. Maczó Ágnes, az Országgyûlés alelnöke foglalja el. - A jegyzõi széket Szili Sándor jegyzõ foglalja
el.)
Tisztelt Ház! Az Országgyûlésnek címzett ajánlások között kiemelkedõen fontosnak tartja a Szabad Demokraták Szövetsége a bûncselekmények áldozatainak kárenyhítését célzó törvény megalkotását, és örülünk, hogy az igazságügy-miniszter úr említette, hogy ennek a munkálatai folynak. Miközben ugyanis a gyanúsítottak büntetõeljárási jogai jelentõsen erõsödtek, a sértettek jogvédelmének erõsítése ezzel nem tartott lépést, így a sértettek szinte teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak a büntetõeljárás során, alig többek puszta ismeretforrásnál - ahogy arra a biztos asszony egy interjújában célzott -, akik csak addig fontosak, amíg megtudható tõlük valami. Támogatjuk tehát a sértettek jogainak érdekvédelmét erõsítõ lépéseket.
A hatásköri vitáról, amely az ügyészséggel kapcsolatosan áll fönn, Kõszeg Ferenc képviselõtársam fog részletesen beszélni. Itt csak annyit mondok, hogy mi kívánatosnak tartjuk, hogy ez a vita a biztosok javára dõljön el; elfogadhatatlannak tartanánk a jogkörük bármiféle korlátozását.
Tisztelt Ház! Azzal szeretném zárni a Szabad Demokraták Szövetségének nevében a felszólalást, hogy ezt a három jelentést a magyar jogállamiság kiemelkedõen fontos dokumentumainak tartjuk, ezért a Szabad Demokraták Szövetsége mindhárom jelentést üdvözli, támogatja Bs elfogadásra ajánlja az Országgyûlésnek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)