DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, a kormány helyzetének érzékeltetésére mindahhoz, amit Kádár Béla képviselõtársunk elmondott, hozzá kell még tenni azt a tényt: ez a kormány úgy lépett hivatalba, hogy három évre volt szüksége ahhoz, hogy felismerje Horn Gyula, hogy egy mezõgazdasági ország miniszterelnöke, és a kormányzati ciklusának utolsó évében, kapkodva, az események hatására kezdett hozzá - az ellenzék felhasználásával -, hogy hozzákezdjen egy olyan nemzeti agrárprogramhoz, amelyre mondhatja, hogy az az övé is. De ha megnézzük azt a tényt, hogy mennyire nincs stratégiája ennek a kormánynak, akkor elég, ha arra utalok, hogy a mai napig nem jutott el addig, hogy felismerje: a mezõgazdaságban a több lábon állás talaja lenne az, amely a biztonságos növekedéshez vezethetne. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés egységessége nélkül egyszerûen nem lehet mezõgazdaságról beszélni.
De úgy gondolom, a Horn-kormányra a privatizációtól kezdve az ipari szerkezetváltásig mindenütt az a fajta kapkodás és dilettantizmus jellemzõ, amely sajnálatos módon a hatásvizsgálatokat minden alkalommal elmulasztja elkészíteni, amely nem mer szembenézni a tényekkel. Elég, ha arra utalok, hogy többek között a külföldiek használatában levõ termõföld-területek (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.) nagyságát sem mérte fel - befejezem, elnök úr, egy mondat -, és egyáltalán munkájában semmilyen tervszerûség nincs, csak a kapkodás és a hozzá nem értés. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)