HIDASI REZSÕ, a költségvetési és pénzügyi bizottság elõadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A költségvetési és pénzügyi bizottság megtárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolóját az 1996. évben végzett tevékenységérõl, valamint a kulturális bizottság által elõterjesztett országgyûlési határozati javaslatot ezen beszámolóval kapcsolatban.
A bizottság úgy ítélte meg, hogy az ORTT által benyújtott beszámoló formai tekintetben s alapjában véve tematikájában is igazodik a rádiózásról és a televíziózásról szóló '96. évi I. törvényben foglaltakhoz. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a beszámoló általános vitára alkalmas. Természetesen azzal a számítással ítélte általános vitára alkalmasnak a bizottság, hogy a plénum elõtt majd képviselõtársaink szóba hozzák a beszámoló azon momentumait, amelyek pontosításra vagy kiegészítésre szorulnak.
A költségvetési és pénzügyi bizottság nevében csak az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint átfogóan a magyarországi média finanszírozásának kérdéseirõl szólnék részletesebben. Emlékezetünk szerint a sokat vitatott úgynevezett médiatörvény megszületésének egyik célja és ígérete az volt, hogy végrehajtásával tiszta, egyértelmû finanszírozási viszonyok alakulnak ki a médiában, átláthatóvá válik, hogy milyen forrásból, milyen célra, mekkora összegeket fordítanak elsõsorban a közszolgálati mûsorszolgáltatók. A részvénytársasági mûködés megfelelõ formának mutatkozott az eddigiekhez képest, más megközelítésû gazdálkodáshoz, egyáltalán a gazdálkodáshoz, ami elég szokatlan volt az elmúlt évtizedekben a közmédiumok, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és három éve immár a Duna Televízió számára.
Az úgynevezett médiatörvény, ha elõírásai megvalósulnak, piaci körülményeket teremtenek majd valamennyi országos, regionális és helyi rádió és televízió számára, elsõsorban persze a Magyar Televízió és a Magyar Rádió számára. Ez a gazdasági rendszerváltás bekövetkezését is jelenti a közmédiumok számára, amelyben a szolgáltatás - ez esetben a képernyõre és a hangszórókra kerülõ produktum - értékén mérettetik meg, a nézõk, a hallgatók, összességében az adózó állampolgárok elõtt és õáltaluk. A három közmédium ugyanis, mint maga a testület, az ORTT, amelynek beszámolóját értékeljük, közpénzekbõl mûködik, ez pedig kötelez, ahogy természetesen a törvény is annak végrehajtására.
Az ORTT beszámolóját olvasva kikerülhetetlen a megállapítás: a testületnek nem sikerült a médiatörvényben neki testált feladatokat megoldania. Ennek okairól megoszlanak a vélemények, a kormány képviselõje bizottságunk ülésén határozottan visszautasította az ORTT által neki tulajdonított mulasztásokat és az azokból következõ határidõcsúszásokat.
Az tény, hiszen a nyilvánosság elõtt zajlott, valamennyien - újságolvasók - tanúi lehettünk, hogy az ORTT megalakulása után több mint fél évben többet szerepelt a közvetlen kompetenciába nem tartozó ügyek révén, mint a médiatörvény végrehajtási utasításaiból következõ feladatok teljesítése kapcsán. Ez pedig szintén jelentõs veszteségeket, csúszásokat okozhat és okoz is a közszolgálati mûsorszolgáltatók gazdálkodásában, egyáltalán mûködésében. Számukra ugyanis a médiatörvény hatálybalépése óta, '96. február 1-jétõl új pénzügyi, gazdálkodási idõszámítás kezdõdött. Csakhogy részben az ORTT mulasztásai miatt nem jött létre a duális médiarendszer, így a közszolgálati médiumok átmeneti állapota tartóssá vált immár több mint egy éve.
A költségvetési és pénzügyi bizottság nem találta általános vitára alkalmasnak a kulturális bizottság által benyújtott határozati javaslatot, amely az ORTT beszámolójának értékelését tartalmazza. A bizottság úgy ítéli meg, hogy a határozati javaslat 1. pontjában megfogalmazott tény, miszerint az Országgyûlés elfogadja az ORTT '96. évi tevékenységérõl benyújtott beszámolóját, megelõlegezi az általános és a részletes vita eredményét. Ezért, valamint amiatt, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület sem ezen beszámolóhoz, sem a bizottság ismételt kérésére külön nem nyújtotta be a '96. évi gazdálkodásról szóló beszámolóját, ezért a költségvetési és pénzügyi bizottság 6 ellenszavazattal és 9 tartózkodással nem tartotta általános vitára alkalmasnak a kulturális bizottság által benyújtott határozati javaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)